Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.

DR. SÓLYOM JENŐ : Az evangélikus egyháznak mint közösségnek a története. (Vázlat.)

zösséggé váljék. »Az egyház azon munkálkodik, hogy híveinek összessége mindinkább beleépüljön Krisztus testébe, másszóval az »egyháztársadalom« mindinkább valóságos hit-, szeretet- és szolgálatközösséggé váljék.« Jellemzi a kongresszuson végbement gondolateltolódást. hogy az egyháztársadalmi kérdésekből elinduló kongresszus előadásait és határozatait e címen jelentették meg: Az evangélikus közösség útján. Azonban még ezek után is kérdés, hogy dogmatikai oldalról nézve helyénvaló-e a közösség szó akkor, amikor az egyháznak mint közösségnek a történetét tanulmányozzuk. Az egyház ágostai hitvallásbeli meghatározásában a congregatio sanctorumot a szentek gyülekezetének szoktuk fordíta/ni. Ebből a tényből indulván ki, ezt a címet kellene adnunk tárgyunknak: Az egyháznak mint gyülekezetnek a története. Ez azonban teljességgel akadályozná a helyes értést. Gyülekezeten az egy bizonyos területen élő evangélikusok összességét értjük, más szóval a helyi egyházat. A congregationalismus álláspontján egyedül ez a szó lenne helyes ebben az összefüggésben is. "De mi nemcsak, hogy elvetjük a congregationalismust, hanem egyszerűen azt vesszük számba, hogy melyik szó okoz kevesebb félreértést, a közösség vagy a gyülekezet szó. Tanulságos e tekintetben Luther Márton fejtegetése a Nagv Kátéban a harmadik hitágazatnál az egyházról, ill. a szentek közösségéről, ő is viaskodik a helyes német szóért a jólértés érdekében, ö úgy látta, hogy a »szentek közössége« több félreértést okoz, mint a »gyülekezet« szó. Ma úgy látszik, hogy a magyar evangélikusság jobban megérti, miről van szó, ha azt mondjuk: az egyház — a szentek közössége, mintha azt mondanánk: a szentek, hívők gyülekezete. Ezzel a fejtegetéssel voltaképpen nyilvánvaló lett, hogy szükségünk van a megértéshez az apostoli hitvallásbeli kifejezésre is: communio sanctorum. Korábban így mondtuk magyarul: szentek egyessége. Ma így mondjuk: szentek közössége. Akár így mondjuk, akár úgy, állást foglaltunk a mellett a felfogás mellett, hogy a sanctorum hímnemű és nem semlegesnemű; a szenteknek egymással való közösségét jelenti, nempedig a szentségekben vagy a szentek javaiban való részesülést. Végeredményül tehát az apostoli hitvallásbeli kifejezés: communio sanctorum és az ágostai hitvallásbeli: congregatio sanctorum ugyanazt jelenti; az utóbbi azért más, hogy félreértés ne lehessen belőle. Ha pedig az egyházat, mint közösséget vizsgáljuk, akkor azt a theologiai tudományágat, amelynek a tárgya az egyház mint közösség, egyházi közösségtudománynak nevezhetjük. Ezen belül aztán beszélnetünk egyházi közösségtanról, egyházi közösségtörténelemről, egyházi közösségrajzról. Kétségtelen, hogy nem az elnevezés a fontos, még az sem, hogy külön theologiai tudományágat szánjunk az egyháznak mint közösségnek, de célszerű a rövid, közérthető megjelölés. Ugyancsak a célszerűség vezet engem arra. hogy nemzetközi theologiai műszót keressek ezekre a tudományágakra. A vallásszociológia mintájára kialakulhatna az »egyházi szociológia« kifejezés. Azonban ez azzal a veszéllyel jár, hogy