Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.

Tájékoztató - MOLLAND EINAR: A norvégiai evangélikus egyház története a német megszállás alatt. I. Norvégia egyháza 1940 — 1944 (folyt.) II. Norvégia egyháza 1944-1945.

hanem inKább abból, hogy kevés lei- ; készi állása van. Ivb. 801) lelkész áll a Norvég Egyház szolgálatában, amely azt jelenti, hogy Norvégiában átlag 3532 gyülekezeti tag jut minden egyes lelkészre; egy olyán országban, ahol igen szétszórt a fakosság, hasonló szá­mok Dániában: 2202 és Svédország­ban 2341. Legalább 450 új lelkészre lenne szükségünk, hogy olyan lelki gondozásban részesíthessük híveinket, amelynek keretei a dániai és svédor­szági állapotoknak megtelelő lenne. A püspökök egy körlevelükben a nyá­ron utallak a megnovekedett lelki gondoskodás nagy szükségletére és utaltak egy javaslatra, amelyet a Lil^ lehammerba és Ilelgöyára száműzött lelkészek dolgozták ki és amelyek megmutatják az ide vezető utakat. A püspöki székek közül egy üres jelenleg, a nidarosi. Itt a továbbiakig Fjellbu dómprépost szolgál. Miután egész Norvégiát felszabadították, meg­szűnt különleges állása a h à 1 o g a­1 a n d i egyházkerület felszabadított részeinek püspökeként. Norvégia templomépületei közül 34­et pusztítottak el teljesen és emellett 3G templom vagy kápolna sérült meg. Június 25-én, a N y g a a r d s v o I v­kormányt egy koalíciós kormány vál­totta fel, amely nagyobb politikai pártjaink tagjaiból áll és néhány olyan emberből, akik a Hazai Arc­vonalat képviselik anélkül, hogy vala- I milyen politikai párt tagjai lennének, i ; . közé tartozik Bonnevie Svendsen : lelkész is, aki tárcanélküli miniszter ­lett különös feladattal a kultuszmi- I niszlérfumban Gyakorlatban tulaj- ; donképen o az egyiiázügyi miniszter, j Fostervol miniszter pedig az iskola­ügyek intézője. Bonnevie Svendsen kinevezése örömet keltett az egyházi körökben és ugyancsak hasonló örö-| met szerzett, hogy Hansso 1 1 kristiau osztálytanácsost nevezték ki a kultusz- ! minisztérium egyházi ügyosztályának l főnökévé. Tagja volt ő a „Kristent j Samràd' -nak és jelen volt az „Egy­ház Alapja' c. hitvallás kidolgozásá­nál. Nem sokkal a felszabadulás után ismét megjelentek régi újságjaink. Egyházi folyóirataink is megjelentek, először a „Kirke og Kultur", azután a „Norsk Kirkcblad" és a „Luthersk Kirketidende'. A gyülekezeti lapok is megkezdték munkájukat. A Bergen-' ben megjelenő „Dagen" nevű keresz­tyén napilap egy kollegát kapott Trondhèimban „Dagsavisa" címmel. Szeptember 1-én Oslóban is megjelent egy keresztyén napilap, amelynek „Vart Land" a neve. Egy egyházi könyvkiadó „Land og Kirke" néven, amelyet még a háború alatt készítet­tek elő, már egy s»r kiadványt je­lentetett meg. 'Két bezárt theologiai fakultásunk augusztusban kezdte meg működését és rendkívüli vizsgákat tartottak a félév megkezdése előtt. Az egyetemet szeptember 3-án nyitották meg újra, aiTii.vor nagy szolgálatokat lett: dá­nokat, svédeket és egy izlandit avat­tak tiszteletbeli doktorrá a Norvégiá­ért és' az emberiség ügyéért végzett szolgálataikért. Ezek között két theo­logiai doktor volt, Au)tén Gusztáv püs­pök és Nörregaard J. professzor. A svédországi Norvég Egyház. A Svédországba tartó menekült­áradat folytatódott a kapitulációig, amikor a testvérországunkban élő me­nekültek száma 48.0üU-et tett ki. Kö­zöttük 25 norvég lelkész munkálko­dóit. A munkát stockholmi lelkészi irodánk vezette Naivig J. S- lelkész vezetésével. 1945 március 1-én Bon­nevie Svendsen lelkész váltotta fel, aki újonnan érkezett mint menekült ide. Naivig ettől az időponttól kezdve tábori esperes és a tábori lelkészség vezetője lett, amely szervezet Svéd­országban és Angliában sokkal meg­nyugtatóbb módon épült ki, mirjt re­gebben hadseregünkben. 1944 szeptemberében Uppsalában egy norvég keresztyén ifjúsági talál­kozót tartottak "150 résztvevővel, majdnem kizárólag a fiú-ifjúságból. Ugyanazon az őszön kezdte meg egy „Budstika- nevű keresztyén havi fo­lyóirat megjelenését. November 23-án Aulén püspök még két norvég lelkész­jeiöltet szentelt pappá, összesen tehát hetet. A német kapituláció után a mene­küllek közli munkát néhány hét alatt t>cfejezték. 1915 szeptemberében Berggrav püspök elutazott Uppsalába, Strangnäsbe és Stockholmba, hogy a Norvég Egyház köszönetét kifejezze azért a segítségért és támogatásért, amely a Svéd Egyháztól jött svéd­országi munkánk segítésére. Le kó Béla C-s Pósfay György ford.

Next

/
Thumbnails
Contents