Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.
DR. BOLERATZKY LÓRÁND: Az ökumenikus kérdés az evangélikus egyházjog tükrében.
nek a szervezetnek egy kizárólagos, egy »szövetségíes« egyházzal kell azonosnak lennie. Az egység lényege a lelki egyház egységében, azonosságában- keresendő. 2 5) A konferencia mindenesetre azt bizonyítja, hogy a résztvevő egyházak hajlandók az őket érintő kérdésekben egymással tárgyalni s ezzei elismerik egymás jogképességét és cselekvőképességét. Másrészt viszont elismerik a felek azt is, hogy a konferencia a tárgyalások lebonyolítására illetékes fórum s ez maga a kapcsolatot létesíteni szándékozó jogintézmény. Ez az institutio azonban nem egyházfeletti, hanem egyházak közötti képződmény, mert a konferenciának semmiféle joghatósága nincs az egyes egyházak felett. Másszóval: Stockholm a keresztyén egyházak között érvényesülő új jog alapjait fektette le. A konferencián résztvevő egyházak, mint egyenjogú társak, a világ keresztyénségéhez kibocsátott üzenet 13. pontjában a megkezdett munka továbbfolytatására folytatást bizottságot és az ökumenikus tanácsot keltik életre. Az utóbbi Sőderblom jellemzése szerint közös beszélő cső mindannak; a Számára, amit az egész világba ki szeretne kiáltani. Mindkét intézmény állandó jellegű. A nagy konferencia időnként ül össze, a szükebbkörű tanács évente ülésezik, az egyes bizottságok pedig a szükséghez képest tanácskozik. 2 6) A stocholmi konferencia után megalakul a Gyakorlati Keresztyénség Nemzetközi intézete előbb zürichi, utóbb genfi székhellyel s lázas tevékenységével, gyors sikereivel mégi csak fokozza az optimizmust. Ez az intézet a keresztyén egyházak közötti közigazgatási szervnek tekintendő. 2 7) Az egységre irányuló törekvéseket nagyban vitte előbbre az 1927. évi lausannei Faith and Order konferencia, amely, amint azt neve is mutatja, az egyházak hit- és szervezeti egységének kérdésével foglalkozott. A hit és az egyház fogalmára nézve hamarosan megegyeztek. Az egyházak közös szervezetére irányuló megbeszélések lényegileg a lelkészi hivatal vallási és dogmatikai értékelése körül mozogtak. Ez természetes is, mert minden egyházi alkotmány központi kérdése a lelkészi hivatal. Az erre vonatkozó közös megállapításokat öt pontban foglalták össze. Az evangélikus-református és az anglikán orthodox felfogás közti különbségek az ordináció kérdésével kapcsolatban jelentkeztek. Végülis azonban sikerül szerencsés megoldást találni. Ez a megoldás az evangélikus egyház szempontjából nemcsak hogy elviselhető, hanem mint az egyedül elképzelhető helyés megoldás tekinthető. A lausannei konferencia eredménye egyházjogi szempontból abban foglalható össze, hogv felismerték az igehirdetői szolgálat minden egyházban való jelenlétének szükségességét. Protestáns felfogás szerint az egyházak közötti jogi kapcsolatoknak ») Günther Holstein, i. m. 397 —398. 1. ») Günther Holstein i. m. 40U. 1. M) Makav Miklós, i. m. 55—.%. 1.
