Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.

DR. BOLERATZKY LÓRÁND: Az ökumenikus kérdés az evangélikus egyházjog tükrében.

nek a szervezetnek egy kizárólagos, egy »szövetségíes« egyházzal kell azonosnak lennie. Az egység lényege a lelki egyház egységé­ben, azonosságában- keresendő. 2 5) A konferencia mindenesetre azt bizonyítja, hogy a résztvevő egyházak hajlandók az őket érintő kérdésekben egymással tár­gyalni s ezzei elismerik egymás jogképességét és cselekvőképes­ségét. Másrészt viszont elismerik a felek azt is, hogy a konfe­rencia a tárgyalások lebonyolítására illetékes fórum s ez maga a kapcsolatot létesíteni szándékozó jogintézmény. Ez az institutio azonban nem egyházfeletti, hanem egyházak közötti képződmény, mert a konferenciának semmiféle jogható­sága nincs az egyes egyházak felett. Másszóval: Stockholm a keresztyén egyházak között érvényesülő új jog alapjait fektette le. A konferencián résztvevő egyházak, mint egyenjogú társak, a világ keresztyénségéhez kibocsátott üzenet 13. pontjában a meg­kezdett munka továbbfolytatására folytatást bizottságot és az ökumenikus tanácsot keltik életre. Az utóbbi Sőderblom jellem­zése szerint közös beszélő cső mindannak; a Számára, amit az egész világba ki szeretne kiáltani. Mindkét intézmény állandó jellegű. A nagy konferencia időnként ül össze, a szükebbkörű tanács évente ülésezik, az egyes bizottságok pedig a szükséghez képest tanácskozik. 2 6) A stocholmi konferencia után megalakul a Gyakorlati Keresz­tyénség Nemzetközi intézete előbb zürichi, utóbb genfi szék­hellyel s lázas tevékenységével, gyors sikereivel mégi csak fokozza az optimizmust. Ez az intézet a keresztyén egyházak közötti közigazgatási szervnek tekintendő. 2 7) Az egységre irányuló törekvéseket nagyban vitte előbbre az 1927. évi lausannei Faith and Order konferencia, amely, amint azt neve is mutatja, az egyházak hit- és szervezeti egységének kér­désével foglalkozott. A hit és az egyház fogalmára nézve hamarosan megegyeztek. Az egyházak közös szervezetére irányuló megbeszélések lényegi­leg a lelkészi hivatal vallási és dogmatikai értékelése körül mo­zogtak. Ez természetes is, mert minden egyházi alkotmány köz­ponti kérdése a lelkészi hivatal. Az erre vonatkozó közös meg­állapításokat öt pontban foglalták össze. Az evangélikus-református és az anglikán orthodox felfogás közti különbségek az ordináció kérdésével kapcsolatban jelentkez­tek. Végülis azonban sikerül szerencsés megoldást találni. Ez a megoldás az evangélikus egyház szempontjából nemcsak hogy el­viselhető, hanem mint az egyedül elképzelhető helyés megoldás tekinthető. A lausannei konferencia eredménye egyházjogi szem­pontból abban foglalható össze, hogv felismerték az igehirdetői szolgálat minden egyházban való jelenlétének szükségességét. Pro­testáns felfogás szerint az egyházak közötti jogi kapcsolatoknak ») Günther Holstein, i. m. 397 —398. 1. ») Günther Holstein i. m. 40U. 1. M) Makav Miklós, i. m. 55—.%. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents