Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.
DR. BOLERATZKY LÓRÁND: Az ökumenikus kérdés az evangélikus egyházjog tükrében.
Az ökumenikus kérdés az evangélikus egyházjog tükrében. Az evangélikus egyház külpolitikája alatt az evangélikus egyházinak az államhoz való viszonyát és más egyházakhoz való jogi helyzetét szokás érteni. Ezúttal csak az utóbbi problémát szeretném kissé részletesebben megvilágítani, amit másként ökumenikus kérdésnek is szoktak nevezni. Az a kifejezés, hogy ökumenikus, a görög oixovfxsvixós szóból származik és egyetemeset, universálisat jelent. Egyházi vonatkozásban ökumenikus mozgalom alatt a keresztyén egyházak dogmatikai és szervezeti egységére irányuló törekvéseket értjük MEgyetemes lelki katholicitást jelent. Szűkebb, átvitt értelemben véve egy egyháznak az egész világra kiterjedő egységes szervezet létesítésére irányuló törekvéseit szoktuk érteni. Mielőtt az ökumenikus kérdéssel jogtörténetti, jogdogmatikai és nemzetközi jogi szemszögből részletesen foglalkoznánk, elő' ször tisztáznunk kell azt a kérdést, hogy az evangélikus egyházzal kapcsolatban egyáltalán lehet-e beszé/ini az ökumenikus mozgalomban való részvételről. Az evangélikus egyházat ugyanis általában ki szokták rekeszteni az ökumenikus mozgalmakból azzal' az indokolással, hogy ökumenikus kapcsolatokat csak az az egyház létesíthet, amely maga is universális, azaz ökumenikus, vagy legalább is az egyes nemzeti egyházai ugyanazokat a szervezeti sajátságokat mutatják híasonlóan a református egyházhoz, melynek jelenlétére többé kevésbbe a presbitérium létezése jellemző. 1) Ilyen tekintetben nem vitás, hogy az evangélikus egyház valóban egész különleges típust képvisel: szilárdságot és határozottságot mutat a ilitvallásban, a megjelenési formában pedig szabadságot. A világ -evangélikus egyházai között elvi szempontból azonos külső szervezetre egyáltalán nincs is szükség. Az már más kérdés, hogy célszerűségi szempontokból nem kívánatos-e hasonló szervezet létesítése. Az egyház valódi egységéhez ugyanis elegendő, mint a Confessio Augustana VII. cikkhelye mondja, hogy egyetértés legyen az evangélium hirdetésére és a szentségek kiszolgáltatására nézve. 2) Alz egyház ugyanis — in spiritualibus — természete szerint universális és ökumenikus, mert mint pneumatikus nagyságnak a fogalmához nem tartozik semmiféle jogi elem. 3) Lényege egyedül az Ige és a szentségek által munkálkodó krisztusi erő s történeti megjelenésében sohasem korlátozhatja magát egy meghatározott egyházkormányzati formára. Mint Günther Holtstein, a kiváló német egyházjogász megállapítja, minden egyház a lelki egyháznak is megtestesítője, mégpedig olyan mértékben, mint ') Hans Liermann: Lutherische Kirche und Ökumene. Ein Beitrag zur Geschichte des ökumenischen Kirchenrechts. — Archiv für evangelisches Kirchenrecht, 1937, 2 füzet, 81. 1. 2) Az Ágostai Hitvallás: l-nrdílolla: "Proliié Károly, Sopron, 1ÍKÍO. 15 1. J) Csiky Kálmán: Az egyház elmélete és jogi lényege, Bpest, 1909, 50. 1.
