Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

Közlemények.

juk korszerű modern intézmény még nincsen. Gondoljunk itt arra, hogy pl. nálunk, Magyarországon akármennyire „felvilágosodott" és vallástalan legyen is valaki, szerelteinek a temetését pap nélkül alig bírja lelion'yolítani, s még a házasságkötéshez is többnyire elengedhetetlenül szükségesnek tartja a templomi esküvőt. Auguste Comte, a híres francia filozófus pedig már több, mint száz évvel ezelőtt istentelensége ellenére is feltétlenül szükségesnek tartotta a vallást, s úgy körülbelül a római katolicizmusra emlékeztető, dé istentelen vallást konstruált és propagált „Catéchisme positive" című munkájában szertartásokkal, ünnepekkel, szentségekkel és papokkal. Figyelemreméltó, hogy a mai Amerika valláspszichologusa ennél tovább alig jut. A könyv ismertetőjének abból a megjegyzéséből pedig, hogy Ounlap-ot csodálja a bátorságért, amellyel „gigantikus" feladatát megoldotta, azután, hogy könyvét igyekszik ugyan a minél szélesebb művelt körök figyelmébe ajánlani, de fél, hogy azt nem fogják sokan elolvasni — joggal következtethetünk arra, hogy Amerikában általában nagy eredménynek, a vallással szemben jelentékeny pozitív állásfoglalásnak számít már Dunlap magatartása is, legalább bizonyos műveltebb körökben. De ez nemcsak Amerikában van így. hanem szerte az egész világon, illetve annak azon részén, ahol eddig a vallást nem sokra becsülték, s attól inkább elvonni igyekeztek az embereket. Az amerikai valláspszichológus könyve arra hívja fel különösen a figyelmünket, hogy amiképpen az emberiség (történelmének eddigi időszakaiban; huzamosabb ideig nem lehetett meg vallás nélkül, úgy a modern ember életének is vannak ! olyan szükségletei, amelyeknek a ki1 elégítését sehol másutt nem talál— ! hatja meg, csupán a vallásban. PerI sze, a vallásos élet mai őreinek éri teniök kellene ahhoz, bogy ezeket a. I szükségleteket ki is tudják elégíteni Dr. Vető Lajos. KÖZLEMÉNYEK E számunk (6. sz. körlevél) cikkírói: D Nygren Anders egyet, tanár, Lund (Svédország); Dr. Karner Károly egyet tanár, Sopron, Felsőlövéru. 28; Scholz László, Budapest— zuglói lelkész, Budapest, XIV. Lőcsei-út 32. (új cím!); Möhr Gedeon lelkész, Kösice, ul. pr. Dr. E. Benesa c. 3.; Molland Einar egyet, tanár, Oslo (Norvégia); Dr. Sólyom Jenő egyet, tanár, Sopron, Zrinyi-u. 14.; Sümeghy József, s. lelkész, Kisfalud; i)r. Vető Lajos lelkész, Diósgyőr-vasgyár. Köszönetünket fejezzük ki I). Nygren Anders lundi professzor úrnak, a Lutheránus Világszövetség elnökének, hogy cikkének magyar nyelvű közlésére az Evangélikus Theologiának engedélyt adott. Hasonlóképpen Molland Einar osloi professzor úrnak. Az ő oikkét a következő számunkban folvtatjuk. Az Evangélikus Theologia ebben az esztendőben még egyszer fog a mostanihoz hasonló nagyobb teVjedelemben megjelenni, úgyhogy a hét körlevél lapszáma 32J-at tesz majd ki. Ez megfelel az eredetileg havonta 32 lapra tervezett lapszámnak. Mind szerkesztői, mind kiadói szempontok arra a meggyőződésre juttattak bennünket, hogy ezentúl kb. két havonta jelentessük meg lapunkat, megfelelő terjedelemben. •A Magyarhoni Evangélikus Lelkészek Egyesülete (Fóton (Pest m , az az oltani Belmissziói Otthonban 1947 évi november hó 11—13. napjain háromnapos országos theologiai konferenciát rendez. Központi tárgya: Temetési szolgálatunk. Beggelenkinl rövid liturgikus áhítat után folytatólagosan biblialanulmány tar tátik I Kor. 15. alapján (Veöreös Imre ker. m. lelkész). Délelőtt és délután egyegy előadás a következő tárgyakról: 1. A halál és feltámadás theologiája, —dogmatikai alapvetés (ifj. Pröhle Károly); 2. Temetési ágendánk, I. történeti adatgyűjtés (Dr. Jánossy Lajos egyet, tanár,: Temetési ágendánk,