Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

Tájékoztató - DR. VETÓ LAJOS: A modern (amerikai) ember és a vallás.

A modem (amerikai) ember és a vallás Inter arme silenPMusae. Háborús korban s az azt követő nyomorúságban a magasabbrendű szellemi élet •ereje aláhanvatlik. Az ember puszta létéért, családja mindennapi kenyeréért küzd. Könyvek íródnak ilyenkor is, de liol vannak azok attól, hogy komoly revelációi legyenek az élet és az igazság titkainak! A tudomány emberei fokozott munkát végeznek, de csak azért, hogy a háború minél jobban tombolhasson, s ha már megszűnt, az általa okozott sebek behegedjenek. Az is lehet azonban, hogy a tudomány emberei újabb háborút készítenek elő... Figyelemreméltó, hogy a háború alatt és után magával a vallással, a lelki élet e legmagasabb és legsajátosabb tüneményével lényegileg milyen keveset foglalkoztak. Szó sokszor esik róla, de a vallásról szóló beszéd a háborús propaganda s a politikai tömeghódítás szolgálatában áll. Az egyházak maguk el vannak foglalva a saját megrongált bástyáik •védelmével és javítgatásával. Képviselői maguk is létük mindennapi gondjaival vannak elfoglalva. Még az istentelen és vallásellenes propaganda is mélyen hallgat. Nincs idő és alkalom arra, hogy akár pro, akár kontra komolyan foglalkozzék a bajok tengerén vergődő Ember történelmének ezzel á különös ereklyéjével, a vallással. Csak egyet érez: hántani s bántani hagynia nem szabad . . . A háború előtt, s általában a két nagy háború között divatos valláslélektani munka szünetelése illusztrálja jellemzően a fentebb mondottakat. Jól esik tehát, ha legalább valamit megtudunk arról, mi van vele, egyáltalán van-e folytatása s nem szűnt-e meg teljesen. És ezért szántuk el magunkat arra, hogy bővebben foglalkozzunk egy könyvismertetéssel, mely a Psyèhologiial Bulletin című amerikai lélektani folyóirat legutóbbi, 1947 májusi számában kapott helyet Előre kell bocsátanunk, hogv magát a könyvet még nem volt módunkban megszerezni De bizonyára eljön ennek is az ideje. A szóbanforgó könyvismertetés azonban elég alapos és részletes ahhoz, hogy megérdemelje magyar nyelven való ismertetését, mert rajta keresztül bepillantást vethetünk az amerikai valláspszichológiai munka ezidőszerinti szellemébe, s egyúttal arra nézve is tájékozódhatunk, hogy az erősen fejlett amerikai lélektan művelői és képviselői miképpen néznek a vallásra, közelebbről a keresztyénségre is. A könyvismertetés írója (Ernest M. Ligon, Union College) ugyanis nyilvánvalóan nem theologus, a vallás problémája azonban erősen megragadta a figyelmét. De miről is van szó tulajdonképpen? Az ismertetett könyv- szerzője Dunlap Knight. Címe: ^,.4 vallás és annak funkciói az emberi életben." (Religion: its functions in human life. New York: McGraw-Hül, 1946). Terjedelme: 373 oldal, tehát tekintélyes munka. De a tartalmánál fogva is hatalmas mű lehet, mert ismertetője szerint Dunlap, a szerző benne gigantikus feladatra vállalkozott. És ezt a feladatot úgy oldotta meg, hogy a mű kiváló forrásmunka lesz mindenki számára, aki vallásléleklannal és szociálisléíektannal foglalkozik ezután. De mi hát az a gigantikus feladat, melyre Dunlap könyvében vállalkozott? Maga Dunlan úgy nyilatkozik, hogy ő a vallást lélektani szempontból akarja tanulmányozni, s meg akarja kísérelni, hogy mindenekelőtt összegyűjtse a vallásos magatartás jellemző vonásait. Itt azonban nem állapodik meg, tehát nem elégszik meg a puszta adatgyűjtéssel s az összegyűjtött adatok rendezésével, hanem az összegyűjtött és rendszerezett adatok alapján egy olyan „valláselmélet" megformulázására törekszik, amely a vallásos magatartást s annak jelenségeit megnyugtatóan meg tudja magyarázni. (Ebből különben megállapíthatjuk, hogy szerzőre nézve a vallásos magatartás s egyáltalán a vallás: probléma. Titok, amely magyarázatra szorul. Valahogy úgy képzelhetjük el a dolgot, hogy belehelyezzük magunkat a mai racionális és szekularistâ, de gondolkodó ember lelkivilágába: őt ugyan szíve szerint nem érdekli a vallás. De mégis feltűnik neki, hogy vallási intézmények ma is vannak, vannak vallásos hívek és tömegek is. A múltban is óriási szerepet játszott az emberi életben a vallás. De miért? Van valami ér-