Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

Dr. KARNER KÁROLY: Isten terve.

Az Efezusi levél beköszöntő himnuszában a levél írója hálaadással magasztalja Istent és a mi Urunk Jézus Krisztus i\tyját,

v aki minden lelki áldással megáldott és kiválasztott minket, még mielőtt a világot formálta volna, és szeretetében arra rendelt bennünket, hogy Krisztus által fiaivá legyünk. így nyerjük el Krisztusban a váltságot, bűneink bocsánatát. Mert Isten nagy bőséggel árasztotta ki ránk kegyelmének' gazdagságát, sőt kinyilatkoztatta nekünk akaratának titkát is, szabad elhatározása, jótetszése szerint s ez! a titkot valósítja meg az idők teljességében (Ef. 1,3—10). Az isteni váltság »titkának a terve« ( f; OIY.OVO^ÍU rov uvoxrjQÍov Ef. 3,9) el volt rejtve az emberek szeme előtt a teremtő istenben, de most az apostolnak adatott az a kegyelem, hogy ezt a tervet világosságra hozza«, hogy »az Egyház által most tudomására jusson a mennybéli fejedelemségeknek ; és hatalmasságoknak Isten sokrétű bölcsesége« (Ef. 3,9—10). Mi »az idők teljességének az isteni terve;, az üdvrendje? Mi ez az cixcioj.iia zcv nXr^w (tátog iáé xaigCbv (hf i 10) vagy más szóval az Isten kegyelmének és titkának AZ fílxorouía -ja (Ef. 3,2. és 9), melyet, apostolára bízott s meglyet az Egyház által ad tudtul? A fentebb idézett Ef. 1,10 ezt avval a sokat vitatott kifeejezéssel jelöli meg: ârayecpaAaiitGao&at ai Tiávrre íV tó> Xoiorcn zà ènl Toíg ovQav tg v 1 rà érú rtjg vagy, ahogyan a latin fordítás sokkal ismertebb kifejezése mondja: MtiSlaurare ornnia in Christo, quae in terra sunt«.

2 Mivel ennek a kifejezésnek az értelme erősen vitatott, azért a szöveg összefüggése alapján egyelőre a következő mozzanatokat kell kiemelni : 2 A görög tivaxecpcc"'(uovv a. m. „összefoglalni", „summázni", azulán „fejezetekre oszlani", és „összefoglalva megismételni", pl. egy beszédet vagy értekezést a végén összefoglalni, „recapitulare", „összefoglalva befejezni". — A latin „instaurare" a. ;m. „elkészíteni", „rendezni", „újból rendezni" és „felújítani" (pl. sacra", „ludos"), végül ..helyreállítani", „újjáépíteni" (pl. „Gallias", „urbes"), de vonatkozhatik a kifejezés a lélekrq és a lelki dolgokra is ,(pl. „instaurait sunt animi"). A görög

1 és a latin szónak ezek a különféle jelentőségei tükröződnek a különféle fordításokban is. V. ö revideál' Károlyi: „ismét (Egybeszerkeszt magának mindeneket Krisztusban": Czieglédy (1930-as kiadás): ?,hogy mint főben egyesítsen mindent a uuiga számára Krisztusban"; Raffay: „hogy... mindent, ami az égben és .a földön van egyesítsen .Krisztusban"; Masznyik: „hogy mindent, ami u mennybél avagy a földön van» egyesit Krisztusban"; Kecskeméthy: „hogy újra összeíoglal mindent a Krisztusban"; 1938-as u. n. Próha-bibüa : „hogy mint főben egyesítsen a maga számára mindent a Krisztusban". AJ katolikus revideá't Káldy-fordítás a Vulgata nyomán így fordít: „hogy helyreállítson Krisztusban mindent', s ehhez a következő jegyzetet fűzi: „Krisztus, mint az emberiség és a teremtés (!) feje s központja, mintegy egybefoglalja az összes élő és élettelen teremtményeket az égben és a földön, és helyreáll itj i köztük a helyes viszonyt, melyet a bűn megzavart".