Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

Tájékoztató - GRÜNVALSZKY KÁROLY: Nyilt levél.

hitvalló, evangélikus népegyházra, mely felelősséget érez az egész emberéletért. Felfigyeltek a lelkészedre is, kik természetesen első vonalban küzdöttek, s ezt látták barátok és ellenségek egyaránt. Ezek az események nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az egyház, a gyülekezet, a lelkészi hivatal növekedő megértést élvez. A theologiai fejlődés is ebben az iranyban ha'adt. A fiatalabb generáció alig érti meg a régi tneologiai vitát. Sem a dialektikai, sem az újabb svéd theologia nem teremtett iskolát Norvégiában. A háború előtti általános helyzet felkeltette az érdeklődést az egyház és a hitvallások iránt és ez később csak erősödött. Érvényesülnek ugyan szertartásos és konfesszionáÜs tendenciák is, da főleg gyakorlati irányba tolódott az érdeklődés. Azok a fontos nyilatkozatok és hitvallások, melyek a nemzetiszocializmussal vívott harcban születtek, gazdag anyagot nyújtanak a további theologiai munkára, kiváltkép, ha oly égető kérdések körül forognak, mint aminő a nép, állam és egyház viszonya. A theologiai munkásság pillanatnyilag nem nagy. Az elmúlt esztendők nem is voltak alkalmasok a theologiai studiumra. A gyülekezeti léikésznek oly tömegesen sok a munkája, hogy nincsen ideje theologiai munkásságra. A szaktheologusokat illetően nemzedékváltásról kell beszélnünk. Mindkét fakultásnak professzorai közül egész sor érte el a 70 éves korhatárt. A tudós egyháztörténész Oluf Kolsrud a mult évben elhunyt. Az idősebbek közül csak Hallesby prof isszor munkálkodik meg. de ő ls közeledik a 70 évhez és az egyetemi professzorok közül a valamivel fiatalabb Hans Ordins és Sigmund Moyinckel, a neves ótestamentomi tudós. A többi theologiai professzor 35—45 éves. Megvan doktori értekezésük és egyéb munkásságuk is akad, de nagyobb Irodalmi tevékenységet még nem fejteltek ki. A német theologia összeomlása után elevenebbé vált a keleti egyházakkal való kapcsolatunk és az ökuménikus érdeklődés, valamint felelősségérzet nőttön nő. A nemzeti-szocializmussal és ideológiájával vívott harc fontos következménye az a szilárd elhatározás, hogy mind a politikában, mind a sajtóban, mind pedig általában a kultúrál is életben érvényesítsük a keresztyénséget! A háború után az országban spontán kialakult egy keresztyén néppárt, nem is álmodott sok választóval. A radiká is kultúra oldaláról megkísérelték az egyház és a keresztyénség elleni tradicionális támadások felújítását, látszólag azonban ez nem nagy visszhangot keltett. A norvég egyházat a háborúban sok veszteség érte. Sok temploma, paplaka lerombolva. Súlyosabbak a morális veszteségek, melyek mindig követik a háborút. Mégis Isten kegyelméből áll még az egyház a nép közepette, és felkészült — jobban, mint azelőtt — arra a feladatra, hogy a nép életét keresztyénné tegye és az evangéliumot szétvigye a világba. Seland Bernhard. nyílt leven Magyarországi Evangélikus Egyházunk Egyetemes Felügyelőiéhez, Püspökeihez, Lelkészeihez, Könyvkiadóvállalataihoz, Könyvkereskedéseihez és Irat terjesztéseihez! Féléve elmúlt, hogy az Evangélikus Theologiai Munkaközösség gondolatát, mint falusi gyerek a sárkányt, a magasba röpítettük. Két hónapja lesz, hogy a Munkaközösséget hivatalosan is megalakítottuk. De ha rövidesen nem sikerül a terveinket anyagilag is megalapoznunk, akkor kár az erőnket továbbra i& erre a munkára fordítanunk, mert célunkat úgy sem valósíthatjuk meg. Célunk az volna, hogy írásban műveljük az evangélikus theologiát és így szolgáljuk a lelkészi továbbképzés ügyét. Erre öt ízben megjelentettük az Evangélikus Theologiát. De ennél tovább menni, szakkönyveket kiadni már nem tudtunk és nem tudunk, sőt, az a veszély fenyeget,