Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

DR. KISS JENŐ : Az újszövetségi, közelebbről jézusi csodák kérdése.

ahol nincsenek, de igenis, hogy értékelje őket ott, ahol vannak és amelyekről az alábbiakban akarunk szólani. , így jutunk el tehát Jézus csodáihoz. Mivel a csodán az élő Istennek az emberiség életébe rendkívüli módon való beleavatkozást értjük, ezért az is érthető, hogy e csodák Isten megváltó üdvterve megvalósulásának döntő időszakaihan következtek be. Az ószövetség idején és méginkább az idők teljességében, Jézus Krisztus működése idején és által. Ha a bevezető részben szóltunk általában a csoda lehetőségéről, az Írás, Jézus csodáival kapcsolatban hangsúlyoznunk kell azok szükségességél. Isten közvetlen beavatkozására a bűnbesett, tőle elpártolt, a bűn, halál és ördög hatalmában sínylődő embernek volt szüksége. A csoda Isten beavatkozása az ember életébe rendkívüli módon igéje és cselekedete által, Jézus által. Szem előtt tartva, hogyt a legnagyobb csoda a testté lett Ige. Nélküle a csoda kérdésre nem tudunk kielégítő választ adni. Az élő Istenben való hit vezet a Krisztusban megváltó Isten hitére és Krisztus személyén át az ő konkrét működésére igéje cselekedetei által. A bűnbe sülyedt ember szabadulása e nélkül nem következhetett volna be. A csoda szót tehát Jézusnál kettős értelemben kell venni. Mind a négy evangéliom egybehangzóan szól arról, hogy Jézus hajtott végre cselekedeteket, amelyeket csodásaknak, csodáknak kell mondanunk, de éppen olyan egybehangzóan tűnik ki közléseikből, hogy nem csak ilyen cselekedeteket; szinte azt mondhatnám, hogy ezek csak tarkítják működését és semmiképpen sem foglalnak el abban központi helyet. Ha Mt. 8—9. fejezetei csoportosítva szólnak is róluk, de előtte és utána hosszú fejezeteken át van szó Jézus tanítói működéséről, amelynek nem kisebb a jelentősége és csodás hatása. Jézus csodái két csoportra oszlanak: az Igéje és a cselekedete által végrehajtott csodákra. És ha a kettőt összehasonlítjuk, az Ige csodáját nagyobbnak kell ítélnünk, mert ez a hitetlen embert is Krisztushoz kényszeríti, amire, mint látni fogjuk a cselekedetbeli csoda nem képes. Az Ige csodája mindenkinek szól, mindenhol és minden időben. Amit Jézus igéjeként megtérésről, hitről, újjászületésről hallunk, az éppenúgy szól Krisztus kortársának, mint nekem és utódomnak. A cselekedetbeli csoda egy emberre, a meggyógyítottra, vagy feltámasztottra vonatkozik közvetlenül; és csak közvetett hatással a jelenlévőkre, vagy utódokra. Amaz a lélek megmentése, ez a testé. Amaz a bűntől szabadít, gyógyít meg, ez külső nyavalyától. Luther is sokkal többre becsüli amazt ennél. Ellensége volt a csodahitnek, ha az Isten igéjére támaszkodó hitnek rovására akar érvényesülni. A hit nagyobb csoda, mint a külső cselekedet. Külső cselekedetekre szerinte a pogányoknak van szüksége, hogy felrázza őket. Ama csodákkal szemben, amelyek mint igazi hatalmas csodák történnek Krisztus által a keresztyénségben, amazok úgy tűnnek fel, mint hiú, szinte gyermekies csodaje'ek. A legnagyobb csoda, mondja ő, hogy igéje által a lelket eleveníti meg, hogy ítéletnapján feltámaszt, hogy vérében megkeresztelt és a bűnt lemosta, hogy naponként kiragad a pokol, halál és bűn zsákmá-