Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

Dr. KARNER KÁROLY: Jézus az élet kenyere.(folyt. és vége)

Jézus akkor is, amikor azokról szól, akik hisznek s akiknek török" életük van. Az élet kenyerét tehát azok nyerik el, akik hisznek bsnne. Azonban az utolsó mondat szerint Jézus az élet kenyerét bly módon adja, hogy önmagát adja oda — »váltságul sokakért« —• a világ életéért. Ennek a mondatnak a szövegezése minden keresztyén olvasót azonnal emlékezteti az urvacsorára. A kővetkező szakasz ezt még világosabban és határozottabban állítja elénk s így az 51. vers második fele mintegy megadja a következő versek alaphangját. Ekkor vita támadt a zsidók közt és mondották: Mimódon adhatja nekünk testét ( húsát) enni? Jézus erre azt mondotta nekik : 53 Bizony, bizony mondom néktek, ha nem eszitek az Ember Fiának testét ( húsát) és nem isszátok az ő vérét, nincs életetek ti maga~)4 tokban. Aki eszi az én testemet (=húsomat) és issza az én véremet, annak örök élete van s én feltámasztom azt az utolsó napon. 55 Meri az én testem (=húsom) az igazi eledel és az én vérem az 56 igazi iial. Akj eszi az én testemet (=húsomat) és issza az én vé57 remet, az énbennem marad és én abban. Amiképpen engem az élő Atya küldött el és én élek az Atya által, ugyanúgy él majd általam 58 az is, aki engemet eszik. Ez az a kenyér, mely a mennyből szállt alá. Nem olyan mint amilyet atyáitok ettek, és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, élni fog örökké. 59 Ezt mondotta, amikor a zsinagógában tanított K

apernaumÜan. Ebben a szakaszban érkezik el a kápernaumi vitabeszéd & csúcspontjához. A téma ez volt: az életet adó kenyér. Jézus úgy állott oda hallgatói elé, mint aki önmagában, saját személyében testesíti meg az élet kenyerét. Ö ad életet és pedig azoknak, akik hisznek. Az élet kenyerét pedig úgy adja, hogy —< a »képies« kifejezés így konkretizálódik, — azok nyernek életet, akik »esznek a kenyérből«. A kenyérből enni is annyit jelent, mjnt Jézushoz menni és benne hinni. Azután újabb fordulatot kap a »kép«: az élet kenyere Jézus teste ( »húsa«). Jézus ezt az ő testét, helyesebben teljes önmagát •adja oda« (ennek a szónak az értelme is új árnyalatot nyer!), hogy a világ életet nyerjen. A következő szakasz erről az önmagát váltságul odaadó Jézusról szól és paradox mondataival az eddigieknél is jobban kihívja az ellenmondást. 52 Mint a 41. yersben, most is a zsidók ellenmondása indítja el az új szakaszt. »Vita támad« a két pártra oszló zsidók között Jézus szavai fölött. Jézus azonban nem az ellenvetésre válaszol, hanem csak még élesebben fejezi ki azt, amit már az utolsó versek mon53 dottak. Ünnepélyes formában nyilatkoztatja ki, hogy nincs életé senkinek anélkül, hogy valaki az Emberfia »húsát« ne enné és és vérét ne inná. Hús és vér az egész teremtett ember. De még ha az előbbiek alapján a »hús« evését esetleg inkább lehetne olyan értelemben venni, hogy a Jézus iránti hitről van szó, a »vér« említése minden ilyen »spirituális« magyarázatot lehetetlenné tesz. Mert