Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

Tájékoztató - DEZSÉRY LÁSZLÓ: Világnézettan.

"könnyen veszik feladatukat. Ritkán érezzük, hogy teóriájuk felépítését megelőzte volna a megfelelő források pontos és lelkiismeretes tanulmányozása. Ki vizsgálja ma ki, vájjon azok a tételek, amelyeket a köztudat általában PJátonnnak, Aristotelesnek, Kantnak. Fichtenek. vagy Hegelnek tulajdonit, az illető bölcselők szellemi gyermekei-e a valóságban is? Süppedő talajon épülnek fel ezek a fényes paloták. Herkulesi munkát vallalna magára, aki a modern világnézeti tipo.ogiáról írt könyveket minden részletében kritika tárgyává akarná tenni. Először alapos tisztító munkát kellene végeznie a magukat rég befészkelt előítéletek, önkényesen, vagy majmolva elfogadott állitások tömkelegében.« Kell éreznünk ezeknek a keserű szavaknak a jogosultságát. Felületes korban élünk és a tudományunk sem becsületesebb mint korunk általában. És ha a világnézetalkotás és az arról szóló tipuskereső tudomány felületes, képzeljük el. milyen felületesek a világnézetek követői! De idézzük a világnézettudományokra vonatkozólag az előbbinél biztatóbb nyilatkozatot is. Max ScheLer írja: >Hogy a világnézettannak ez az új tudományága önmagában értékes, arról e sorok írója meg van győződve, sőt állítom, hogy ez a problémakitüzés korunk egyik legfontosabb vívmánya, s erősen vallom, hogy erre a diszciplínára, mely a régiek előtt teljesen ismeretlen volt. (kivéve Pascalt, Hegelt és talán még egyeseket.) még nagy és eredményekben gazdag jövő vár.« A tudomány nehézségei. Jánosi József könyve második felében elméleti részt közöl, melvben több vonatkozásban tária fel a tioologiai kutatás metafizikai' hátterét, foglalkozik a bölcselet mivoltának kérdésével, bírálja a világnézeti tipuskeresés módszereit, bőven taglalja az itt fellépő psychologizmus és relativizmus veszelelmeit, s végső megállapításként azt vallja, hogy a világnézettan eddigi sikertelenségének oka a relativizmus: »Mert egy tudomány önmagát oldja fel és teszi lehetetlenné. ha cs3k arra a végeredményre képes eljutni, hogy abszolút értékű világnézet lehetetlen. Bár a mi időnkben a világnézet ismerete elméleti megalapozása sokkal nehezébb feladat mint volt a mult korokban, mégis jogosulatlan a Dilthey hatása alatt nagyra riőtt pesszimizmus álláspontja. Szerinte ugyanis a világnézettan egyetlen eredménye csak az, hogy felmutat több-kevesebb világnézeti típust, melyek minden ellentmondásuk mellett is teljesen egyenrangúak és egyforma elismerésre tarthatnak igényt. Mindegyik egyformán igaz, azaz egyformán hamis«.. És könyvét reménykedő sorokkal zárja: »A helyesen felfogott világnézettan segítségével sokkal közelebb juthatnánk ma, mint bármikor a múltban, ép az abszolút igazság megismeréséhez. Mert a tipologiai kutatással elérhető ama kiindulási tényezők feltárása és szabatos meghatározása, amelyek a különböző rendszerek legmélyén rejlenek. E tényezők ismerete pedig odasegithet bennünket., hogy bizonyos gondolatmenetek jogosulatlan voltát sokkal élesebben meg tudja ragadni, mint eddig tehettük. így fogia a világnézettan megoldani azt a fe'adatot, hogy mindig közelebb visz és hozzásegít az igazi világnézethez.« Néhány megjegyzés. Nem nézhetők izgalom nélkül ;t a világnézettannak ezt a harcá

1 önmagával annak érdekében, hogy tul tudjon jutni a psychologizmus relativizmusán. A világnézettannak át kell lendülnie ezen a szkepticizmuson. Ez a kérdés egyálta'án nem csak néhány e tudomány körében dolgozó szaktudós kérdése. Va'ójában m

;ndannyiunkat közelről, égetően érdekel. A világnézetekkel kapcsolatos szkepszis ugyanis, vagyis a kételkedés abban, hogy érvényes és abszolút igazságtartalommal jelentkező világnézet lehetséges, a legszélesebb néprétegeinkei: átjárta. Ma tulajdonképen csak kétféle ember

1 él kőztünk. Az egyik, aki valamely világnézetnek vak katonája, s a másik, aki a leghangosabb világnézetekkel szemben azon az állásponton áll, hogy egyik olyan hazugság, mint a másik. Itt különösen a keresztyénség van kényes helyzetben. Ma az emberek csak a politikai világnézeteket veszik tekintetbe*, s azt hiszik sokan, hogy a világnézet egyben politika. Van is benne igazság, de az is kialakít magának valamilyen világnézetet, aki nem politizál, s ezzel tulajdonképen bizonyos politikához nyitja meg az