Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

Tájékoztató - DEZSÉRY LÁSZLÓ: Világnézettan.

gatását. Mégis, mint világnézet egyidős a filozófiával. A paradox jelenségnek az a magyarázata, hogy az emberi lélek mélyen él az a vágy, hogy uralkodni tudjon a világon, mégpedig nem elméleti, de egészen praktikus módon. Ami a lélekből ez alá az uralom alá hajtható, azt elfogadja. de egyben kinevezi anyagnak. Ami pedig ennek ellenáll, azt egyszerűen tagadásba ve-zi. De ugyanebből az uralomvágyból származik ellenkező előjellel az ideel zmus is. Minden létezőt maradék nélkül meg akar ragadn

1, a szellem erőivel. Tagadásba veszi, hogy valami is létezhetik a szellemen kivü

1. vagy attól függetlenül. A dolgok sokféleségét ey.zeü jelen éggé degradálja s ami a jeientégek mögött van, tehát a valóság, azt betömi az egységbe, a tökéletes azonosságba, s ebben a végül is »minden-egy< világ ban megvalósítja tökéie'es uralmát a mindenségen, az elmélet síkján. Ezek a világnézetripusok a maguk féligazságaival pedig örök életűek lesznek, mert mindig meg lesznek az emberek, nkik ösztönösen szolgáltatják azok alapmotívumát. Hans Leisegang sajátságos világnézet tani irányzat mestere. »Denkformen« című művében (1925). abból indul ki, hogy általános érvényű gondolkodási törvények ninc;e .e'.{. A mi »európai«, vagy »nyugati« logikánk pl. csak a lehetséges logikák egyik e~ete. Rajta kivül számtalan logikai forma, tehát logika lehetséges. Az jut a világnéze ek megértésének nyitjára, aki a gondolkodás formáinak lehetséges e eteit meg tudja ragadni és feltárja. Leisegang arra utal, hogy minden gondolkodás amennyiben az valóban értelmes gondolatrendszer, szemléletes módon kifejezhető. Erre a megállapításra jogot ad a sok szokványos kifejezés, melyek mint pl. gondolatkör, fejlődésvonal, fogalmipiramis világkép. diametrális ellentét, lépcsőze esen egymá^fölé helyezett fogalmak, stb. a gondolkodás szemléletes-égéről áiulkoönak. Leiseigang ezután körülményes fejtegetésekbe kezd és feltárja a gondolkodás ma ismerhető fonnáit ,-zemléletességükben. Óvakodnunk kell azonban, hogy Leisegang álláspont á> eifoga Íjuk a logika i különbözőségéről. Ez a fel-. fogás ugyanis -úlyos következménynyel jár. Mérhetetlen szkepszisnek nyit ajtót. Mert ha különböző lehetséges logikák léteznének, akkor hogyan különbözteihetjük meg a logigikust az alogikustól? Akkcr elfogadjuk azt a lehetőséget, hogy az értelmetlenség is értelmes lehet egy másik logika rendjében, vagy fordítva, az értelmes is értelmetlenné válhatik egy másik logikában? Mi lenne a kritériuma akkor az igazságnak, az értelmesnek, a logikusnak? Ha a logikának végtelen lehetősége állana fenn, akkor hogyan lehetne mégis beszélni az emberek egymásközti valamiféle megértési lehetőségéről? Vagy hogyan vállalkozhatnék akkor egyáltalán valaki arra, mondjuk pl. Le.se^ang, hogy a különböző logikák természetét felkutas-a? Azt is észre kell vennünk, hogy az állítólagosán a hagyományos logikától különböző logikák is ugyanazokat a fogalmakat ítéleteket, meghatározásokat 'iasználiák mint emez. Es a fökér[ dés: hogyan lehetne megmagyarázni^, hogy épen ez a hagyományos logika diadalmaskodni tudott a többi felett? Nem volna ez érthető, ha nem az volna az igazság, hogy ra mi filozófiánk által használt logika az egyetlen lehetséges logika. Vélemények a világnézeti tipuskntatásról. A világnézettan ha'almas területének ilyen vázlatos áttekintése után érdekelhet bennünket sok egyéb mellett épen az a kérdés is. hogy mi várható ettől a tudománytól? Nem mondhatjuk, hogy a tudomány belső nehézségei ne vezetnének kételkedésre sokakat. Jánosi Józ,-ef pl. idézi Leise^angot aki aggodalmait gyönyörűen szólaltatja meg: »Má»

1 az: a lény, hogy a tipuskeiesö kísérletet oly erős eltéréseket tüntetnek fel. az egész vállalkozás ké! tesértékü voltát bizonyítja; azt a gyanút kelti fel, hogy az egész dolognak nagyon gyenge és ónkényeI sen választott alapon kell nyugodnia. I Az ember egy khaotikus, zavarbaejtő sokféleség elé van állítva, s hamarosan lel ke 1 adnia a reményt, hogy ebbál a ziláltságból és egymás , mel.ett elszaladó rendszerte'enségfcöl 1 járható kiutat találjon. Főképen akkor rémül el az ember, mikor látja, hogy ejek a szelleme; és szelleme.

söget i csak úgy onto kombinátorok mily