Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.
Tájékoztató - DEZSÉRY LÁSZLÓ: Világnézettan.
másra is. Goncio-an osztályozza pl. a filozófusokat a gondolkodási típusok szerinr. Megfigyel olyan gondolkodókat, akik szemlélőnek nevezhetők. Vagy olyanokat, akik logikai megokolásokat keresne't, é- o yanokat, akik formális típusnak, vagy olyanokat, akik rendező, befogadó típusnak nevezhetők. De osztályozza Jasper- a gondolkodási technikák szerint is a maga típusait. A gondolkodási technika szempontjából háromfé e típus lehe.séges. Skolsztikus, amit a fogalmak piramisszerü felépíté-e jellemez. A fogalmak mindig magasabb fogalmakba foglaltatnak, melye .et legfelül az önmagában való létezőnek csúcsforgalma zár le. (pl. Isten fogalma.) Kísérletező típus. Mlnaig az életet kérdezi mej, szellemtudományi területen ideális típusokat ál. il fel egzakt tudományok területén pedig elméieteket. Dialektikus tipus. Az ellentéteket nem választja szét, hanem a tétel és ellentétel ellentéteit egy magasabb szintézisben ejgye iti. Jaspers -zerlnt világnézeíünnben a személyes beállítottság és a világkép elvontnak megmaradható tényezőit a szellemi é'et erői teszik bennünk élővé és egésszé. Azok az erők, amelyek a beállítottság és a vi'ágkép elvont képle.eit bennünk é e mozgató világnézetté teszik, nem egyebek az értekeléseknél. Mi a dolgokat, jelenségeket értéke.jük, vagyis szellemi életünkben bizonyos értékekkel dolgozunk, amelyeket magunk e'ött látunk. Ezeknek az értékeknek persze rangsorunkban folcozatai vannak. Vannak pl. relatív értékek, ame'yek csak valamilyen más értékhez viszonyulva nevezhetők értéknek. (pl. hazafiság). De lehetnek abszolút értékek is, amelyen önmagukban teletét'enül megállnak. (pl. Istenhit). Ezek a különböző fokozatú értékek gyakorlati életünkben igen sokszor kollizicban, összeütközésben vannak. Ezek azöszszeütközések hoznak létre bennünk bizonyos, »határhe'.yze e' ei«, (Grenzsituationen). A határhe'yze ek hozzák létre é.e;ünk antinómiáit, s ezek következménye a szenvedés, mely az ember életére és vi.ágnázetére nézve is legjellemzőbb életérzet. Világnézetünk kialakulása szempontjából legfontosabb ilye.i h3tárhelyze.ekei így sorolja fel Jasper-: az életharc, a halál, a kiszámíthatatlan véletlen és a bűntudat. Az élet e?ekke a határhe'yzetekl.el és un inomiákkal szemben állásfoglalásra kényszeríti az embert. Az embernek >megállj«-t,_ >Halt«-ot parancsol, s ez a »Halt«, ez az állásfoglalás határozza meg végső fokon a szellemtipusokat, vavagyis a világnézetek tartalmát és felépítését is. Ezek a szellemi ipusok, Jaspers szerint igen gyakorlat a? módon három osztá ;yba oszthatók: 1. A világnézeti szkepticizmus és nihilizmus embere, aki mindig, minden^ minden értékét kétséges-é te-z ée.éten. Kétell.eiő, álbolcselkedö. vagy épen cselekvő nihilista. 2. Olyan ember, aki magának »házikót« (Gehäuse) épít, s a nihilizmustól úgy akar menekülni, hogy dogmákat épít magának .A racionalizmus szellemtipusa ez. 3. »Halt im Unendlichen« típusa, aki az élet végletei közt él anélkül» hogy akár nihilizmusba süllyedne, akár dogmás házikót építene magának. Itt Jaspers elhagyja a lélektan területét és kitör a metafizikába. Kierkegaard egzisztenciális gondolkodásának hatása alatt áll s s ez alatt a végtelenben való állásfoglalás tipusa alatt beszél a romantikusról és a szentről. Jaspers hatalmas rendszeréből igen sokat lehet megérteni a világnézeti rendszerek nagy káoszából. Szinte alkalmas arra, hogy kiki saját világnézetét és gondolkodásmódját is elhelyezhesse skatulyáiban. Eduard Spranger »Lebensformen« c. müve 1927-bon jelent meg. Dilthey világnézettanát az életformák oldaláról kuta va egészíti ki. Kiindulása az az eiv^ hogy a személyes világnézet meghatározója mindig az elméletnek bizonyos értékelése vagy értelmezése. Ebből az alapelvből kiindulva felállítja a maga hat ideális alaptípusát: a teoretikus, az ökonomikus az esztétiku-. a szociális, a hatalmi (politikus) es a vallásos tipust.. Ezek persze mindig csak alapirányzatok, tisztán magukban nem érvényesülnek, hanem keverednek, mindenesetre a hat domináns tipus valamelyikének túl-ulyával. A világnézettan szempontjából a leg jelentő: .ebb tipas a teoretikus, hiszen a világnézet el-Ő-orban mindig értelmi kérdés. Minket azonban más is érdekel, mint épen a szorosan vett világnézettan, s nem részletezve Sprai^ernek a teoretikusi a