Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

Dr. KARNER KÁROLY: Jézus az élet kenyere.(folyt. és vége)

»felemeltetése«, »felmagasztaltatása«, »megdicsőülése«. A természetes ember Jézus halálában csak a dicstelen véget, legfeljebb a, heroikus szenvedést látja s a tanitványt is próbára teszi Jézus történeltének ez a »fordulata«, mely olyan nyílt ellentétnek látszik minden messiási ígérettel és reménységgel. Ezért a botránkozás, melyet a kereszt okoz (v. (ö. i. Kor. 1,23) nem más ugyan, mint amely beszédeiből származik, de fokozza emezt. Ezt a botránkozást csak az a Jút győzi le, mely felismeri, azaz a hit szemével látja, hogy a kereszt Isten akarata szerint megdicsőülés, sőt hogy a kereszten túl van az; »a' megdicsőülés, amikor az Embernek Fia elfoglal ja »a Hatalom jobbján« Mt. 26,64) az őt megillető helyet. Akkor azután feltárul a Krisztusra hittel tekintő szemek előtt igéjének igazi értelmer ezt foglalja össze egészen tömör rövidséggel a következő vers. 63 Hogyan lehet Jézus az élet kenyerévé? Ezt a kérdést veti fel beszéde aj tanítvány lelkében s erre felel Jézus: »^4 Lélek az, amely megelevenít«, azaz életet ad és teremt. Hogy a »Lélek« nevezetesen Isten Lelke életet adó s teremtő erő, azt már pl. Zsolt, 104,29—30; Ezék. 37,5—6, 9. alapján is lehet tudni. A test, vagy pontosabba^ ta »hús«, azaz a földi megjelenési forma »nem használt semmit«: lami testtől í,(»hústól«) születik, az maga is test (»hús«) és önmagából csak .testnek (hús«-nak) adhat ismét »életet« s mindez alá van vetve nemcsak a mulandóság, hanem ;a halál hatalmának is (v. ö. Ján. 3,6). Ez |a törvény áll Jézus »test«-ére, »hús«-ára, azaz földi életvajóságára is. A csodálatos isteni titok azonban mégis az, hogy Jézus »teste« (»húsa«) és »vére« minden a mulandóság és halál törvényének való alávetettsége ellenére is életet adó eledellé válik a világ számára. És pedig azért, mivel Isten Lelkének csodálatos életet teremtő ereje munkálkodik benne. Ezért »Lélek és éleU az ő beszédei is, azaz Isten Lelke hatja át azokat és életet munkáló erő 64 lakozik bennük. Ezt azonban másként, mint a hit szemével nem lehet feliismerni £ Jézus tudja, hogy a tanítványok közt is vannak egyesek, akikből éppen a-hit hiányzik. Isteni tudással tudja Jézus ezt teleitől fogva«, tehát azóta, hogy tanítványait kiválasztotta. ,De 65 tudja azért ís, mivel — mint már a 37. vers mondotta, — a hit is isteni ajándék s ez az ajándék nem jut osztályrészül mindenkinek. 66 Ha Jézus igéje egyfelől botránkozást okozó »kemény beszéd«, •másfelől Lélekkel tele életet munkáló ige, akkor ez azt jejenti, hogy végső döntés elé állit. Ezt a döntést szemlélteti a következő szakasz: egyfelől fogható valóságként jelentkezik a »botránkozás«, mely beleesik a csapdába, másfelől pedig a hit, mely az életet adó Igébe kapaszkodik. »Ettől fogva«, vagy »ezért« (a görög kifejezés mindkettőt jelentheti s e helyen mindkét értelem jogosult) Jézus követőinek széles tanítványi köréből »sokan visszahúzódtak löle és nem jártak vele« (szószerinti fordítással), azaz »nem tartottak vele yándorfttjain«. Kiváltak tanítványi kíséretéből, de szakítottak is vele. Most 67 tűnik fel az evangéliomban a »tizenkettő« körte : a negyedik evangélista ismertnek tételezi fel a régebbi evangéljomok elbeszélését, amikör a »tizenkettőről« beszéUjézus őket is döntés elé állítja s rájuk bizza, hogy vájjon nem akarjak-e »elhagyni« őt. Akik őt elhagyják, azok 68 szakítanak vele s renegátoVká lesznek. Ezt utasítja vissza Péter, aki