Evangélikus Theologia 1947. 3.szám.

Tájékoztató - IFJ. FEKETE ISTVÁN : Joseph Klausner: Jézus és kora.

Joseph Kla sner: Jézus es kora. Káldor György könyvkiadó válla Jézus életével foglalkozó müvek hosszú sorában egészen új és egészen különös színt jelent Klausner munkája. Klausner a jeruzsálemi héber egye'em tanára, aki a keresztény világ előtt is ismertté tette már nevét mint a zsidó vallás és vallásbölcselettörténet művelője. Az alábbiakban ismertelett müvén kívül két hasonló tárgyú munka is jelent meg tőle: »A messzlási eszme története a tannaiták korában« (héberül és németül) és »A zsidó nép (héberül). »Jézus és kora« 1926-ban jelent meg Jeruzsá'embei, héber nyelven. Hamarosan angól és német nyelvre is lefordították. Magyar nye ven ez az első kiadása. Miért nem fogadha'fa el a zs'dósáa

1 Jézust, a megígért M ess-ásnak? — ez a főkérdéie ennek a műnek. Nyolc »könyvön« keresztül erre a kérdésre kíván feleletet adni a szerző. Saját szavai szerint a tárgyí'agos tudomány keretei között »maradva« végzi el a feladatát. I. részében a kutatás forrásairól számol be. Először a héber forrásmun1 ákról, Jézusra vonatkozó részleteket mutat be és magyaráz a Talmudból. Ezt követően a görög és római források közül Flaviussal, Ta:itussa\ Suetoniussal és Pliniussal foglalkozik. Külön részben vizsgálja a legrégibb ejyházatyák (JustinUs mártír és Papias) hagyományait. Azután sóira veszi az aookrif és nem-kánoni evangéliumokat, majd a kánoniakat. Hosszabb ? észt szentel a- keresztény biblia-kritikának. Foglalkozik a szinoptikusok és a IV. evangélium elle lté eivel és hitelességükkel. Hosszú oldalakon ke észtül ismerteti a Jézussal foglalkozók műveit. (Reimarus, Stratos?, Baur. Weisse, Renan, Wrede. Schweitzer. Bousset, Hartmann, Smith, Drews, Meyer, Tolstoj, ,stb.). »Klausner az evangéliumok közül Márkét fogadja el a legrégebbinak, (Kr. u. 66—68), azután Mátéét (Kr. u. 80—90), végül Lukácsét (I. század legvégén). János evangéliumát vallásfilozófiái műnek tartja és hitelességét is kétségbe vonja. Nem is használja munkája közben. János evangéliumának a Logosát teljesei azonosítja Philo logosával. Különbéi a IV. evangéliumszerzőjeként nem fogadja el Jánost, a »szere.eétt tanítványt.« Ezután az alapvetés után a II. részLen Jézus koráról ír. Külön tárgyalja lata Budapest 1946, — 386 oldal. a politikai és gazdasági helyzetet, a vallási és szellemi áramlatoka. Bő ismertetést ad a zsidó nép politkai, gaztítasági és vallási körülményeiről, a zélcták, e:s

7eu ok fari eusok és szaddueeusok pártjáról. III. részben Jézus szü'efétéről, családi körülményeiről é> gyermekkoráról ír. (A sziináj-hegyi kolostorban talált szír szöveg alapján nem is kétséges előtte Jézus természetes rend szerinti születése). Külön fejezetben számol be Keresztelő János működéséről Jézus megkereszteléseröl, megkisértéséről. IV—VII. részben Jé us további életet és munkáját raizolja meg. Külön is foglalkozik e ékben a rések'en Jézus csodáival s azokat különbözőképpen gya ázza Aprólékos gonddá

1 fe'te~e':i Jézus és a farizeusok közötti elkentét okát, a Judás-kérdést Jézus (áUítólagos) belső vívódásait, az elfogatást, kihallgatást, kivégzést, feltámodást. Már az é'etra'z összeállításánál kikitér Jézus tanításának ismertetésére• a VIII. részben azonban ezt rendszeresen is összefoglalja. így külön fe'ezetben ír a zsidóság és Jézus tanítása között fennálló ellentétekről; Jézus istenfogai má 'ól, erkölcstanáró

1. eszkatológiai és rarúziai tanításairól. Külön is vizsgálja Jézus iellemét és nagy hatásának okát, titkát. Végezetül az utolsó lapokon árról ír, hogy kit látnak a zsidók Jézusban. Az életrajzot a szinoptikusok alapján állítja össze, hol elfogadva az evangéliumok hitelességét,' hol nem. Jézust nacionalista (de nem a római impérium ellen lázadó) zsidónak tartja. Munkásságát szigorú erkölcstanában látja kicsúcsosodva. Jézus nem farizeus, mert egyrészt ereknél sok mindenben szigorúbb, másrészt net} követi mindig az előírt szokásokat, azonkívül hisz a ha'álontúli életben is; c'e nem is próféta, mert nacionalista létére sem érdekli a politika. Nem is Messiás (egyrészt, mer. nem törődik a zsidó nép politikai helyzetével, másrészt, mert az O. T.-ban megigérf Messiástól más vonásokban is e'üt). A könyv elején felvetett főkérdésre nemcsak summássan felel a végén ha.e.m mindenütt minden je'enetnél, ahol erre alkalom nyílik számára. A fordítók (Dr. Halmi István és Dr. Kolben György) nagy segítsége nyúj-