Evangélikus Theologia 1947. 3.szám.

Dr. WICZIÁN DEZSŐ: Melanchthon Fülöp.

tasságot. Azt vallotta és hirdette, hogy az igazi tudás az erkölcsiket javítja, az. életet nemesíti. Ez volt Melanchthonnak az az eszménye, amelyért mindenkor lelkesedni tudott.* Mintaképe volt a lelkiismeretes, pedáns professzornak. Előadásait, tankönyveit egyaránt nagy gondossággal készítette elő. Megszokott életrendje szerint korán feküdt le, de már jóval a hajnal pirkadása előttt felkelt s a zavartalan csendben dolgozott, írta tudományos munkáit és leveleinek tömegét. Napközben azután az Egyetemi előadások és egyéb feladatok kötötték le. Szónoki készsége nem volt ugyan, de előadásait a világos logika, a gondos, finoman csiszolt stílus tette vonzóvá és szívesen fűszerezte azokat anekdotákkal is. Ezenfelül hallgatóival, tanítványaival külön is foglalkozott; bibliamagyarázatok, áhítatok tartásával és egyénenként is segítette őket tanulmányaik és életük irányításában. Ekképen sók-sok tanítványát tudta magához láncolni, s általuk eszméit tovább terjeszteni. Rendkívül kiterjedt levelezése útján tartotta fcun a kapcsolatot barátaival, tanítványaival s ekkép is buzdította, vezette őket tovább. Tanító-nevelő munkásságát kiegészítette iskolaszervező tevékenysége. A szászországi iskolaügyet egészen újjászervezte. A középfokú iskolák rendszerére adott ösztönzéseit különösen egyik tanítványa Trotzendo'rf Bálint építette ki. Ugyancsak nagy jelentőségű egyetemi reformja is. Ő készítette el a witttenbergi -eígyetein új szervezeti szabályzatát s ezt azután más egyetemek is mintaként használták fel. » Melanchthon neve a középfokú és egyetemi oktatás és nevelés' történetében a legnagyobb, egyetemes jelentőségű pedagógusok sorába tartozik. Melanchthon emberi arcképét még családi élete is kiegszíti néhány jellemző vonással. Vessünk hát erre is egy futó pillantást. .Alighogy otthonosan kezdte magát érezni Melanchthon Wittenbergben, Luther még jobban oda akarta őt láncolni, még p?dig a házasság kötelékével. Ettől egyszersmind azt is remélte, hogy hasznára lesz Melanchthon gyönge egészségének. Melanchthon nehezen szánta rá magát erre a lépésre. Azt tartotta, hogy tudós embernek jiem való a házasság, mert a családi kötelességek és gondok elvonják a tudományos munkától. De végül mégis engedett. 1520. nov. 20-án kötött házasságot Krapp Katalinnal, Wittenberg akkori polgármesterének vele majdnem azonos korú leányával. Az egyelem diákjainak pedig az előadások szünetelése avatta örömünneppé ezt: a napot. Luther azután arról is gondoskodott, hogy ifjú barátjának családi gondjai és terhei fizetésének megkétszerezésével csökkenjenek. Melanchthon persze ebből azt éreztes hogy a választófejedelem nagylelkűsége őt most már kétszeres munkateljesítményre is kötelezi. — Melanchthon pedagógiai munkásságának részletesebb ismertetését I. Stromp László: Fraaceptor Germaniae c. tanulmányában, Prot. Szemle 1897. évf. í i