Evangélikus Theologia 1947. 3.szám.

Tájékoztató - DR. OTTLYK ERNÓ : P. Király (Kőnig) Kelemen: Hitlerizmus és keresztyénség. - SCHOLZ LÁSZLÓ : Theologiai munka külföldön.

tanak a laikus olvasóknak a könyv vé- j (Klausner személyére voratkcz> gén adott hécer és egyéb ki e ezések adatokat »Jézus és Kora< fordítóinak és személyek ismertet.-sével. A magyar uuszaváoói meri.ettem.) fordítás az erede i héber szöveg alap- ///. Fekete István ián készült. I i III. é. theol. halig.. P. Király {König) Ketene Ifilierlziru^ és keresztyénség. (Kiadta a Ferences missziók országos központja, Bpest. 1946. 267 lap.) Király (König) Kelemen neve ismert a lelekezetCK megbékélését szo gáló mozgalomból, a háborús esemé­tyén« irány. Amit idáig csak homálycs hírekből ismerhettünk, az most m.ni nyek miatt megszü.t »Egység Ut,a< c. folyóirat szerkesztője volt Könyvének rendkívüli érdekességet kölcsönöz, — tárgyán kívül — az a körülmény, hogy ferences áldozópap írja meg az evangélikus hitvalió egyház küz-e.­meit az új pogányság*ai s eközben ha­tározott szere e. és szinte az evangé­likus hitvalló egyház bátorságával, va'ó testvéri büszkélkedés ömlik el so­rain. Rövid összefoglalást nyújt a németországi evangé.ikus ejynáz tör­ténetéről és sajátos helyzetéről, fel­vázolja a nemzeti szocializmus világ­nézetének előfutárait. Külön pont fog­lalkozik Hitlernek a keresztyénség­hez való viszonyáról. Felvonul előt­tünk az új pogányság minden itgy­vere, érve és harcosa: Rosenberg, Hauer, Ludendorff. Bergmann, Din­ter, a némethitü inozga om s álke­resztyén változata, a »német-keresz­felfec'ett titokként áll előttünk, adat­szerű bizonyítékokkal: igy folyt az izgalmas küzcelem Bodelsjhw ng, ma d Müler állampüspöksége körül, Jäger kormánybiztos és Kerrl vallásügyi m ­nisz.er minden mes.erkedése, de a h ­va alos nemzetiszocia.ista egyhá elnyo­mó poiit.kán keresztül iséit, ti takozcut, szenvedett és Jézus Krisztushoz való hűségéről bizonyságot tett a h'tval­ló egyház! Ujabb példát szolgálta­tott an a, hogy csak a keresztyéne­ket lehet üldözni, de Isten ügye d.a­calma an, kőszálként megáll s rregszé­gyenüi, aki bántja! A könyv végén /0 oh alt kitevő döntő fontosságú okmá­nyok, bizonyítékok, titkos parancsok kerülnek nyilvánosságra, külcnös ér­dekességü, a Hitlerhez intézett tilta­kozó jegyzék és az a prédikáció, ami u án i\iemöller berlin-c.ah!emi lelkészt internálták. Dr. Ot'li/k Ernő.. Theoioyiai munka Külföldön. A svájci evangélikus sajtószolgá­lat ezévi január, havi közleményeden érdekes hirt közöl. Tudomásul adja, hogy »Klrchtich-theoicg sehe Arbei s­qemeinschaft für Deutschland« n.ven egy új egyházi-theologiai munkáközcs­seg alakult. Mint a neve mutatja — Németországért, Németország számára kíván közös theologiai munkát vé­gezni. A sorok közt mintha ez vol­na: az elesett németországi egyház talpraállítására és a megakadt nemet evangélikus theologia föl endí ésére A név megválasztásaban külön közre­játszott az a szempont is, hogy ebbe a német munkaközösségbe külfcldi theologusok is tel aocsolódhassánák; svájciak és más országból valók is. v munkaközösség létrehozói közt wür­tenbergiek voltak a kezdeményezők. A württembergi egyházi-theologiai socie­tas, valamint a délnémetországi evan­gélikus theologiai társaság még 1946 októberében többnapos kon e encict rendezett Bad Bollban. Ezen külön­böző tartományi-egyházi munkaközös­ségek képviselői ve.tel< részt s alakí­tották meg ezt az újabb átfogó mun­kaközösséget Elnöke Diem Hermann jól ismert württembergi (Ebersbach­Fílsl lelkész lett. Ügyvivője Müller Kurt stuttgarti lelkész. »Feltűnhet — írja a tudósítás —, hogy ebben az új munkaközösségbe i a ,tiitvalló egyház' elnevezés elejte­te t. Ennek azonban így kel. lett történnie. Valamikor a hitvallo egyház kicsiny sereg volt, manapság azonban alig akadunk Németországö; n, legalább is Délnématcrszágcan olyan­ra, aki nem tartozott a hitvalló egy­házhoz.« Azokat tehát, akik egy bi­zonyos időtől iogva ai egyházi fej e­ményekkel nem érte tek egyet, új tes­tületbe, közösségbe volt szükséges összegyűjteni. Ezután közli a tudósítás, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents