Evangélikus Theologia 1947. 3.szám.
Tájékoztató - BOTTA ISTVÁN: Siegmund Freud: Mózes. Ford. F. Ozorai Gizella.
Érdekesen érvénye;ül különben eb- radt teremtési rendjében látja mezben a rövi'd 23 oldalas tanulmányban valósulva, ahol Isten az egyént sza's Brunnernek a theologiája. A társa- baűsággal, de a közösségen belüli é; dalom ősképét ugyais a c&aládbarM ahoz köpött sza. aisággal ruházza fel. — Istennek a tünetet ulán is íennma- | Benczúr László. Sieg murid Freud: ÎÏSÔZ8S Fordi.- F. Ozorai Gizella. Ribliotheka kiad., Budapest 1946. Maga a magyaiul megjelenő könyv három tanulmányt tar.almaz, melyek összefüggőek s a hájorú és egyéb nehézsége« m atti háromszori hozzáfogással járó természe:es zokkenésektöl eltekintve egysége;ek is. Az első kettő: I. Az egyiptomi Mózes és II. Ha Mózes egyiptomi volt, Bécsben, az Imago c. folyóiratban jelent meg, a III. Mózesi, az ő népe és az egyistenhit pedig Londonban. Az első kettőben vázoja, a haimadikban gyarázza Mózes történekét. Rank és Edward Meyer állítják fel azt a hipotézist, hogy Mózes egyiptomi volt. Freud átveszi hipotézisüket és a hősmithosok mintájára meg is fordítja Mózes születési történetét. A hősök születési története a legtöbb esetben a következő séma szerint a'akult: előkelő, lehetőleg királyi családból szü'ettek^ apáik ha almukat féltve, legtöbbször ki eszik őket, szegény emberek megtalálják és fölnevelik. Ezek mintájára Freud szerint tehát valószínű, hogy Mc&es is ' a fáraótól származik, ő teteti ki a Nilus vizébe és a leviták találják meg és nevelik fel. Ennek bizonyí ására Mózes nevét filológiailag megkísérli magyarázni; azonban a születési történet megfordításáról ő is elismeri, hogy csak »psicholiogiai valószínűségre< épül .További munkájába/i mégis ezt a psichologiai valószínűséget veszi alapul. Az sem elég erős érv neki, hogy Izreal egy nagy fia Isten parancsára vállalkozik népének a »szolgaság^ ból« való megszabadítására. Érvét inkább az előbbi hipotézisre építi: Mózes egyiptomi vol% fáraók sar]a, akit atyja elvetett, de ö nem nyugodott bele elvet;e:éséte. Neii nép kellett. Erre választotta ki az Egyiptomban megtelepedett sémita Héber törzsét;. A kivonulásra a IV. Amenhotep halála utáni zavarok adtak alkalmt. IV. /menhotep, a XVIII. dinasztia egyik fiatal tagja 1375 körül a régii thébei Amon vallást elve'.i és htelyébe új vallást, az On r.apisten tiszteletet vezeti be. Reformátorrá lesz. Még n;vét is Ikhnatonra változtatja (a napisten fénye). Ez az At-on kultusz monotheista jellegű v:lt. Ez el a.va v n Izrael monotheista hitének a'apja is. Mózest Amenhotep i_e^ébe helyezi és az Aton vallás hívévé teszi Freuu. Amikor 17 évi uralom u'án IV. Amenhotep meghalt s utódai tüzzel-vass; 1 kiirtották az eretnek király emlékét s eltörölték monotheisztikus reformjait Mózes népet választ magának, kivonul velük Egyiptom xl rá^Uí erőszakolja az Aton vallást c's ezzel biztosítja a monotheisztikss reform továbbélését. Itt azonban felmerül az Atcn vallás és a' Jahve-hit közötti lényege:, különbség problémája. Ennek meg!oldására Freud Sellinlől vesz át eg/ hipotézist: Mózest a' kivonulás után választott népe megölte s az Egyiptom és Kanaán közötti földsáven vándorlásuk közben új vallást vettek át a midianitáktól. A kivezető Mózes és a' midianita Jethro pap veje tehát, aki a vallási kompromisszumot kötötte, két különböző személy. Ennek kedvéért újra el kell fogadni azt a hipotézist, hogyi a kivonulás és a vallási kompromisszum között két generáció, mintegy száz év telt e\. szemben a Szentírás negyven évével és ugyanazzal a generációjával. Ebben a vallási kompromisszumban a midia'nita szűkkeblű Jahve vulkánislen és az egyiptomi Aton-Adcn:,' na'pisten tehát összeolvadtak. E t Freud a J.E.P.D. íratok különbségével igyekszik alátámasztani. Csak azt nei/t veszi figyelembe, hog/ ha' az említett ira'okból olvasható is ki különbség, éppen a Jahve-Aaonáj ellenlétct nem lehet ebben a'z értelemben kielemezni és szembeállítani. Az e'söbbse pedig éppen Jahveé. Erre a megkülönböztetésre azonban szükség volt annak kimutatására, hogy a szeli; , igaz egyiptomi őshagyományt: az Aicci-Aaonáj vallást e n /omta a szül keblük harcias midianlía Jahvevallás. A nép azexnban később megbán a Mózes megtgyilka.ásá 1:. Ez a bűnbánat abbaft nyilvánult meg, hagy Mózest új tisztelettel ruházták fel és lassan viszszaíértek az Adonáj hithez, a magasabbrangü Aton valláshoz. »Annak a:
