Evangélikus Theologia 1947. 3.szám.

Tájékoztató - FERDINÁND ISTVÁN: Leonhard Ragaz: Die Geschichte der Sache Christi.

— hányszor palástolta az egyháztörténet folyamán is az egyházi szolgálat »érdeke« vagy a hitvalláshoz és a tanhoz való ragaszkodás az emberi érdeket, sokszor a hatalomhoz való ragaszkodást is! Az ember minden isteni dolgot a hatalmába akar keríteni, hogy vele önmagát biztosítsa. . , (Folytatjuk.) TÁJÉKOZTATÓ I Rovatvezető: DEZSÊRY LÁSZLÓ f Leonhard Ragoz 0Í6 G8J Bern, 1945. Amig az emberi élet nem differenciálódott, vallási foimáján télül élte meg minden vonatkozását; a válság akkor következett te mikor az embeii elet differenciálódása folytán egyes élette. ü e e.t öntörvényűk, ia át tengalyük szerint kezdtek élni, elszakadva vallási középpontjuktól. Ez a dffereciálóc áD egyaránt válságává lett a vallásnak és a világnak is, A vallásnak azért, mert az éiet és világ alapja, mindent meg'raározó középpontja helyett armak egy, periferikus területévé lett csupán, az élet és világ autonómmá lett területei pedig — vallási középpontjuktól elszakadva — maguk kezatek vallásos hatalomkánt viselkedni, ezáltal kiszikkadtak, elsorvadtak, eltorzullak. Ez a könyv proliémája, melybe Ragaz, a svájci kelesztyén szocáiizmuj egyik 10 képviselője, a maga egyéni meglátásaiban .redeti, de alapelvileg a káivin keiesztyénség jól ismert megoljáját adja. Egyház helyett gyülekezetről egyháztöiténet helyett Krisztus ügytnik történetéről, keresztyénség helyett Krisztus forradalmáról, a hit által való megigazulás középponti tanítása helyett és mellett is^en országáról sze.et beszélni. Isten országa szerinte nem vallási forma, hanem világfoima, a megújult v lág forrná,"a. Vallás, kultusz, egyház: sía.i ;us. Isten országa. megaicsöült vi ág, gyülekezet: dinamikus életrend. A pogány iste: nek és az ő uralmuknak engedelmeskedő lények azt akarják, hogy e világ valóságai megrögzílve maradjanak nyugvó fo.máiköan s ilyenekként abszolúttá legyenek, Krisztus megtörve az istenek uralmát, a fáium uralta világot megmozaí.ot a dinamikussá tette, hogy meg nduljon és haladjon Isten akara át megvaióJ.ó megújulása schichte der Sache Christi. Lang. 156 1p. megdiőcsülése felé: Isten országa legyen. E világ kétféleképen lehet Isten országáé, melyet az egyházbm atheizmussal szövődve. Az az »igazságosság«, melyet Proudhon akar, Isten országává: 1. Ha a keresztyének hitüket realizálják minden vonatkozásban, 2. Ha a világ öntörvényű részei Isíen uralma alá hajtatnak. Az előbbi inkább lutheri, az uióbbi inkább a kálvini és katholikus keresztyéns g utja. Az előbbinek kísértése, * hogy megreked a vallási formában és önmagára hagyja a világot, vallásossága meddővé lesz. e világ pedig önt iTrvényszerűségeiben indul romlásnak, z utóbbinak kísértése, hogy Isten kegyelmét materializálni akarja, ezz-A feltartóztatni, stabi izálni a kereszty n társadalombari, keresztyén állambeli st'o., feledve, hogy Isten e világban mindig szolgai formát ön.ve jelen.k meg — csak az eszehatológiában teljes dicsőségében — Isten dicsősége e világban mindig rész' szerint valj, kétértelműségéből ki nem bontakozik, az emberi látásnak mindig bizonytalan, csak a hit számára bizonyo;. Szerző szeme különösen éles arra, hogy evilági je enségek és eszmeáran laiok vallási gyökerét, vagy legalább vallás felé nyúló vonatkozását észrevegye. A felvilágosodás szerinte rea':ció az emberek egyházi korlátozottsága és beszűkitésével szemben s cs_k másodsorban lehet látnunk benne a Acieszly.n iga ság:k edapcs t jját. Kant és a német idealizmus ismét segít felszínre hozni az embert, az Isten akaratát hordozó embert, akit Kopernikus, Newton és a természettudományok detronizáltak, a puritanizmus ó. e e a r n ia forraía cm \ r klamálta emberi jogok követelése, a marxizmus lényege a elváltozott