Evangélikus Theologia 1947. 3.szám.

Dr. KARNER KÁROLY: Jézus az élet kenyere.

az volt még nem is olyan régen a századvég lelkészei és thelogusai' számára. A megigazulás Istenhez való viszonyunk újjárendeződése, Istennek közösségteremtő, bűnbocsátó és újjáformáló ítélete: aki egyszer személyes evangéliumként hallja és érti meg a megigazulástannak az üzenetét, nem tud hiást tenni, mint ujjongani és örvendezve továbbadni az örömhírt. Ahogyan tették az apostoli és retormátori igehirdetések. Ugyanekkor a fenti megigazulás-hirdetésnek van egy — személyes keresztyén életünk számára is nem kevésbbé fontos — másik vonatkozása. A megigazulás három alapvonása a iustificatio Isten újjáteremtő ítélete — figyelmeztet bennünket a bűn legfinomabb formájára: az Isten előtt kegyességünkkel való »dicsekedésre«. A kegyelemből, hit által történő megigazulás apostoli és reformátori tanítása az egyetlen megigazulás-hirdetés, amely egyedül Isten dicsőségét vallja mindenek felett. Az ember semmi és Isten minden igazságunk naponként történő megvalósulásában. A hívő — a megigazult hívő is — önmagában peccator. De a hit révén benne lakozó Krisztus és Krisztus igazága által igaz, iustus Isten előtt. »Isten istensége abban áll, hogy mindig a semniiböl teremt. A bűnös megigazítása különleges, magasztos formája a semmiből való teremtésnek.«

2

5 Peccator és iustus — e között a két pólus között mozog a hívő élete a naponként való mugigazulásban és megújulásban. Mindaddig, míg a peccator egyszer majd végleg el nem tűnik Isten országa fényében. »Bűnös és igaz egyszerre (simul iustus et peccator) : bűnös a valóságban, de igaz Isten ama biztos Ígérete és döntése által, hogy szabaddá teszi az alól, mindaddig, míg csak el nem juttatja a tökéletességre.«

2« Dr Nag

y Qyüla. |ÉZUS, AZ ÉLET KENYERE.

1 (János ev. 6. részének magyarázata) IRTA: KARNER KÁROLY. 6, 1—15: A nagy kenyércsoda. 6,1 Ezután Jézus a Qalileai-tengeren (más néven:) Tjbérias-taván 2 túl (fekvő vidékre) ment. Nagy sokaság követte, mert látták a jele3 ket, melyeket a betegeken cselekedett. Jézus pedig felment a hegy4 re és ott leült tanítványaival. Közel volt húsvét, a zsidók ünnepe. 5 Nos, amint Jézus felemelte szemét s látta a "hozzá jövő nagy soka« ALthaus, Theol. Aufsätze II. 25. lap. " Luther, Róm. lev. kommentár, Ficker II. 108. 1 Rész'.e. János ev. kommentárjából.