Evangélikus Theologia 1947. 2.szám.

Tájékoztató - DR. RAFFAY SÁNDOR: Újszövetség-fordításomról.

vegyül a rossz és a jó. (v. ö. I. Kor. 14,20 népiázete). Fii. 2,15-ben a szó jelentése ártatlan, az amemptosz vagyis mocsoktalan szó áll mellette. A magyarban legjobban visszaadja az eredeti 'érteimát ez a kitétel: (lé­lekben) tiszták, vagy tisztalelkűek. A szelíd szó semmikeppen nem fe'el meg az eredeti szövegnek. Lukács 14,26-ban azt olvassuk a Károli-féle fordításban: Ha valaki hozzám jö és meg nem gyűlöli atyját, anyját stb. A gyülölésre való ez a feltűnő felhívás nem illik Jézus aj- 1 kára és nem egyeztethető meg az evangéliom tanításaival. Itt a mise n szó első szótári jelentése téveszti meg a fordítókat. A misein ige azonban nem csak azt jelenti: gyűlölni, hanem 1 azt is, ami a gyülölés természetes kö­vetkezménye, hogy elfordulunk vala­mitől, mellözünk és elhagyunk vala­mit am.-vei nem akarunk többé lelki kapcsolatban maradni. így az ige azt is jelenti: elítélni, lebecsülni, nem he­lyeselni, stb. Ilias 17,272-ben azt ol­vassuk, hogy Zeüsz nem helyeselte,, nem méltatta, sőt lenézte Patroklos ama tettét, hogy a kutyákat zsák­mánnyá tette (misésen d ara min déión küszi kürmi genesztai). Jézus tehát nem a szülők meggyülöléséröl beszél, hanem azok me lözéséröl,, el­hagyásáról, ha Krisztus és a szülők közt kell választani. De példát hozok arra is, hogy meg­tartok olyan megszokott kitételt, ame­lyet nagyon is vitathatnánk. Lukács 2,14 az angyalok ka-ácsonyi énekét közli. A szöveg felett már sokat vitatkoztak, de lehet is. Az ere­detiben a gondolat és a forma pár­huzama íigazán gyönyörű: Dicsőség a magasságokban Isten­nek, Békesség a földön az embereknek. Az emberek melleit azonban egy jelző van: milyen embereknek szól az a békesség? A görög szó ez: eüdokiása. Hogy néhány kódexben eüdokia áll, az ne zavarjon bennünket, mert ha nominativusban állna a szó. akkor két ajándékról volna szó, ami megzavarná a mondás gyönyörű pár­huzamát és követelné a hiányzó kai szót is. A szó tehát csak genitivus lehet. Az eüdokeó ige jelentése: gyö­nyörködni, tetszést találni, megelé­gedni valamivel, jónak tartani, helye­selni valamit, elfogadni, beleegyezni stb. Az eüdokia szó az Üjtestamentom­ban többnyire Istenre vonatkozik. Kol. 1,19-ben azt mondja az apostol: Ügy tetszett Istennek, hogy a Krisz­tusban lakozzék a teljesség. Máté 11,26-ban s a vele párhuzamos he­lyen Jézus mondja: Ügy tettiszetit neked, Atyám! Efez. 1,5 és 9-ben szin­ked, Atyám! Efez. 1,5 és 9-ben szin­tén az Isten jótetszéséről van szó. Nagyon érdekes az eüdokia szó hasz­nálata Fii. 2,13-ban: Isten az,, aki bennetek mind az akarást, mind a veghezviteJt munkálja hü per eiidojciász. A régi magyar fordítások­ban ez áll: az ö tetszéséből, az ő jó­kedvéből. Igen, de az eredeti szö­vegben hüper áll. Ez pedig a geni­tivusszal mindig a célt jelöli meg. Isten azért adja az embernek az aka­rást. mind a véghezvitelt, -hogy tet­szésére legyen Istennek, tehát hogy az ő megelégedését megnyerje. Az eüdokia szó azonban sokszor vonatkozik az emberre magára is. így Róma 10,l-ben az apostol a maga szívének gyönyörűségéről beszél. Fii. l>15-ben viszont az emberek nemes szándékáról szól. II. Thessz. l,ll-ben a jótevés örömére és gyönyörűségére utal az apostol. így hát az eüdokia emberi tulajdon is lehet. Az angyalok karácsonyi lenekében tehát az eüdokia szót Istenre is, az emberekre is vonatkoztathatjuk. .Ha Istenre vonatkoztatjuk, akkor a szö­ve'g ezt mondja: a földön békesség az istennektetsző emte eknek. Ha pedig az emberekre vonatkoztatjuk, így kell megállapítanunk: a föndön békesség a jóakaratú embereknek... Én ennél maradok. Pálnak a korinthusiakhoz írott első levele 13. részében a szeretetről ír gyönyörű dolgokat. Nem volna azon­ban szabad elfelejteni, hogy az apos­tol itt a szeretetet csakúgy személy­nek gondolja, mint pl. Salamon vagy a zsoltáríró a bölcsességet. Itt a szeretet cselekvő alany. Nem szabad hát jelzőkkel helyettesíteni az igéket. Ezért nem helyes azt mondani: A szeretet hosszútűrő, kegyes,, hanem akkor a szöveget jó magayrsággal azt kell mondani: a szeretet tűr, ked­veskedik. A fejezet első versébefri is olya^n toldások vannak, amelyeket az eredeti szöveg nem helyesel. Ma így tudjuk: Ha embereknek vagy angya­loknak nyelvén szólok is, szeretet pe­dig nincsen bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cim­balom. — Az eredeti szöveg pedig ezt mondja: Ha emberek vagy angyalok

Next

/
Thumbnails
Contents