Evangélikus Theologia 1947. 2.szám.

Tájékoztató - DR. RAFFAY SÁNDOR: Újszövetség-fordításomról.

főcél érdekében sem követtem el az eredeti szövegen. Fordításom alapszövegéül a Nestleféle görög szöveget (Editio, duodcima recognita. Stuttgart 1923.

v vettem,, de egybevetésül a londoni 1934. évi kiauást is használtam. Fordításomban a fejezetekre való tagolást teljesen mellőztem.. Tudjuk ugyanis, hogy a Biblia fejezetekre és versekre vaio tagolása a gyarlónál is gyengébb. Jó volna nemzetközi megállapodás alapján újból feltagolni a Biblia szövegét. Mert bizonyos, hogy az egyes könyvek szerzői nem írták fejezetek és versek szerint mondandóikat. Hogy az olvasást és a megértést m e gl <cönnyít^e

m, de meg an idézést és az utánanézést is segítsem, a fejezeteket feltűnőbb számokkal jeleztem' a verseket pedig a lapok széleire rakattam. A külső tagolás helyett tehát a belső megértés megkönnyítésére fektettem a súlyt. A verseket a szövegben apró csillagok jelzik. Ilyenmódon az olvasás folyamatossága nincsen megzavarva. A párhuzamos helyeket a verseknek megfelelően minden egyes lap alján megtalálja az olvasó. Az egyes könyvek előtt a szerzőről, az írás körülményeiről és céljáról rövid tájékoztatást közlök, hogy az olvasót a találgatástól és a tájékozatlanság nyomasztó érzésétől megkíméljem. Rövid kortörténeti és szómagyarazó tudnivalókat is szívesen közölnék', de ezek! a munka terjedelmét nagyon megnövelnék, amit pedig a mai viszonyok közt a papírhiány miatt és a munkabér nagysága miatt kerülnöm kellett. A könyvek mindegyikét tartalomjegyzékkel láttam el. És ezt a könyvek elejére tettem

1, hogy az olvaso teljes tájékozottsággal foghasson az olvasáshoz. A tartalomjegyzék a könyv gondolalmenétét lehető hűsíggel igyekszik visszatükrözni s az evangéliomoknál Jézus életének történeti folyamatát is szemléltetni törekszik. A tartalomjegyzék tehát valóban elenchos, kimutatás, tükör. Az Újtestementom utolsó könyvét az eddigitől eltérően Lármások Ki'inyvének nevezem. Az eddigi elnevezésnek: Jelenések Könyve, semmi értelme nincs. A jelenés egészen mást jjelent, mint amit a könyv tartalmaz és mondani akar. A könyv görög neve: Apokalüpszisz. Az apokalüptó ige azt jelenti, hogy valami lezárt. rejtett dolgot feltárok, a láthatatlant láthatóvá teszem

1, a lecsukottat felnyitom, a titkot napvilágra hozom. Jézus feltárj a János előtt azokat a titkokat, amelyek még csak a jövőben fognak megtörténni. És János mindezeket látja és leírja. Ez a szó: láttam (eidon) negyvenkétszer van meg ebben a könyvben, azért nem is lehet más a könyv helyes címe csak ez: Látcmúsok Kcnyve. Fordításom folyamán sokszor voltam kénytelen megszokott', de meè /iem felelő kitéte'e^et megváltoztatni. A megszokottság ugyanis nem törvényesíthet helytelenségeket. Csak néhányat említek. Máté 10,16-ban olvassuk: Legyetek okosak m nt a kígyók és szelídek m'nt a galambok. Az eredetiben akeraiosz szó áll a galamb mellett. Kerannümi azt jelenti: vegyítek, összekerevek,, elegyítek valamit idegen elemmel. Akeraiosz iehát azt jelenti: vegyítetlen tiszta, magában álló, egyszerű, őszinte. Kámori a tis^a szót használja, ami az eredeti szónak legjobban megfelel; de mert a magyar nyelvhasználatban némileg már megkopott a szó jelentése és a tisztaságot elsősorban a külsőre vonatkoztatjuk, félreértésre adhat alkalmat azt mondani: legyetek tiszták mint a galambok. Mert itt föltétlenül belső tisztaságról szól a Megváltó. Ha a szót abban az értelemben venné mindenki, ahogyan a következő kitételekben használjuk: tiszta víz, tiszta bor, tiszta beszéd stb:, akkor a tiszta szót a galambokra, is szívesen hasznáMám. A vonatkozás némi eltolódása miatt azonban így így fordítom: tisztalelkűek mint a galambok. Mert belső minőségről van szó, nem külsőről. A galambok jelzőjeként a svéd Biblia az ártatlan, árlalmatlan, ^ dán és a norvég az együgyű, az izlandi a hsm'sságnélküli (lásd az 1E29 évi fordításomat), az olasz az egyszerű, az a'ngol az ártatlan, jámbor szót használja. Káldi az együgyű szót tartja megfelelőnek, ámde ezt az értelem megváltozása miatt ma már nem használhatjuk. A legtöbb magyar fordítás a szelíd szót használja. Igen, de a szelíd szóra és fogalomra a görög a praüsz vagy eilikrinla szót használja. Az akeraiosz szó szelíd értelemben sohasem forcful elő. Róma 16,19-ben azt jelenti, hogy a hívők a rosszra nézve legyenek tiszták, ártatlanok, akiknek a lelkében nem