Evangélikus Theologia 1947. 2.szám.

BENCZÚR LÁSZLÓ: Luther esketési könyvecskéje.

Ezzel az ember 'által kitalált mesterséges életközösségek fölé akarja. helyezni az Isten által rendelt életközösséget!. Az egyház hirdeti azt az isteni akarotot, amely alapja és mértéke a. házaséletnek. Az állam miflioszok és magaválasztotta elvek szerinlt fog intézkedni a házasságról, ha polgárai nem kapnak nevelést az egyháztól és nem hallja Isten akaratát a szentírásból. Az állam és az államot alkotó nép magától, a természetből kiindulva nem tudja mi is lényegében ez a házasság, amelynek törvényes rendezéséről gondoskodni feladata. Ma sokszor mondják a házasságot teremtési rendnek s mintha most Luther kitételei is eziti erősítenék meg. Ha teremtési rendnek azért nevezzük a házasságot, mert benne a teremtő Istennek egy általános kinyilatkoztatásával találkozunk, amely a hitetlen számába is hozzáférhető, úgy azt kell mondani, hogy Luther ilyen értelemben nem nevezi teremtési rendnek \ a házasságot. Hogy mi a házassága azt igazán egyedül csak a kinyilatkoztatásból lehet megérteni. Csak aki ismeri iázt a hűsége't, amely Kri&ztust köti az ő jegyeséhez, iz egyházhoz, tudhat arról, mi az a hűség, ami a házastársakat egybeköti. Nem (természetes úton, csak hit által értjük meg, mi'a házasság és csak (hit által értjük meg azt is, mennyire alkalmatlan az embor erre az Isten-rendelte életformára. »Ha A

ralaki a püspöktől imádságot, vagy áldást kér, ezzel arról tanúskodik (bár szavakkal nem is juttatja kifejezésre), hogy milyen komoly helyzetben van és mi<lyen nyomorult', milyen nagy szüksége van Isten áldására és közös imádságra a-* házaséletben, amelyet most megkezd, hiszen magunk ~<t ügy találjuk, hogy az ördög rengeteg szerencsétlenséget okoz a házasságtörés, hűtlenség és sok más egyéb nyomorúság által.« — mondja Luther. Tehát ugyanakkor, mikor Luther a házasság kérdését az államéleí és a közélet kezébe teszi le, hangozta'tja, hogy ez a »weltlich Geschäft« Isten rendelése és erre nem a természetes,, hanem .az igében magát kinyilatkoztiató Isten tanít meg. Az államnak ezért szüksége van az egyház igehirdetői és nevelői munkájára. A másik lutheri kérdés ez volt: mi a iogi, világi feladat a házasságkötés alkalmával és mi az egyházi? A világi, jogi feladat Luther szerint a jegyesek kihirdetése „és az ő esetében esketés nélküli összeadása a templomajtó előtt. Ezt a funkciót is a lelkész végzői ugyan, de ekkor nem az egyház megbízásából cselekszik', voltaképpen állami és városi funkcionárius.. Ezért végzi szolgálatát is a templomon kívül. Ez gyökeresen elt 5r a középkori szemlélettől, ahol az .egybekelés szentségi és egyházi cselekmény. A mai polgári házasságkötés formája felé, amellyel szemben a római egyház, ma is olyan averzióval viseltetik, tulajdonkeppen Luther tette meg az első lépést. (A reformáció idején nem kötötte ki még a pápaság, hogy csak pap előtt lehet házasságot kötni. Ezt később a Tridentinum. mondotta ki, de ekkor már elég elterjedt szokás leheltett. A Tridentinum előtt kötöítit pap nélküli u. n. titkos házasságok is érvényes házasságok voltak, mert maga a házassági szerződés tes x a házasság szentségi lényegét.)