Evangélikus Theologia 1947. 1.szám.

Tájékoztató - GROÓ GYULA: Barth Károly : Die kirchliche Lehre von der Taufe.

A gépek hatalmába vetett hit. organizmus és j msehanizmus viszonya és az ember elemterietle.nedése, azok a kérdések, melyek megoldására hitet és tudományt mozgósítani kell. Mielőtt azonban Berdiajev" fejtegetéseire rátérnénk, kíséreljük meg a technika lényegét összefoglalni. Technika eredetileg mesterművet jelent. Ez magában foglalja az emberi munka eredményét ,qualitását és annak tudományos összefoglalása is egyúttal. A technikának van tehát egy subíektív óldala. amit Spengler taktikának nevez, de nevezhettük virtuozitásnak is és van egy objektív oldala is, mely mindazon eszközök és szerszámok arzenálja, melyek az emberi munka eredményét növelik. Ezekben a szerszámokban testesül meg a technika), s a 'gép. a technikának nemcsak szimbólumává hanem reális testévé is lesz. Azonzonban objektiv és subjektiv szempontból is a technika mindig eszköz,, szerszám, de nem cél. A technikai munka mindig magasabb technikán túlfekvő életcélok érdekében folyik. A technika a kultúra af.á van vetve, így a kultúrának kettes karaktere van; magában hordozza az organikus és technikai elemet. A két elem egysége az emberi munkában realizálódik. Hogyan vált a technika korunk legdöntőbb problémájává és hol van e probléma megoldása? Erre akar felelni Berdiajev könyve. Ő is Spenglerhez hasonlóan, de nem a civilizáció,, hanem a technika szempontiából felállított történetfilozófiai kategóriák keretei között kísérli' meg a technika magyarázatát az emberhez, történelemhez, kultúrához való viszonyának megvilágítását. Az emberiség történelmében három stádiumot állít fel; 1. Az organikus fázisban a szellem még a természetbe merül. 2. A kulturális fázisban elválik a szellem a természettől és önálló szférát képez. 3. A technikai fázisban a szellem uralkodik a természeten. A technikà veszélye abban rejlik, hogy egyrészt a természet feletti uralom,, a kultúra előfeltétele, vele a kultúra keletkezélse szorosan összefügg. másC'észt azonban a fechnika végleges győzelme, a technikai koT betörése által magát a kultúrát bukással fenyegeti. A technikának ugyanis van egy »kozmikus funkciója«; 'új kosmost teremt. Nem organikus., hanem organizált kosmost. Minden organizmust organizál és mechanizál. »Az ember által teremtett gép kezdi az embert (saját arcára átalakítani.« Ennek a folyamatnak klesszikus példája a taylorizmus^ mely az emberből gépet csinál. A kultúra tragédiája tehát az., hogy a teremtmény feltámad alkotója ellen é<s tőle engedelmességet követel. Az ember bűnbeesésével kultúrája is bűnössé lett és az embernek ki kell állnia alkotása ellene támadását, mint ahogy Isten is eltűrte teremtménye lázadását. Az organizáció ugyanis azt akarja, hogy az ember és egész kultúrája géppé legyen de a szellem, mély a géret teremtette nem mechanizálódhat maradék alanul. Benne mindig van egv irracio.nális maradék. Tehát előáll a titáni harc az em' er ós az általa technizált természet között. Lbben az élethalálharcban az ember kettes álláspontot foglalhat el. Az egyiket Berdiajev »romantikának« nevezi. Ez nem mais, mint »a túltechnizált kultúra bukásától való félelem.« Reakció a technika túltengése ellen. Je'szava az örök romantikus jelszó; »téri.ünk vissza a természethez.« Berdiajev azonban nem hisz ebben a megoldásban. A történelem mejjfordíthatatlanságának elve sokkal meggyőzőbb semhogy ilyen olcsó jelszavak megoldással kecseg:eíhetnének. A kultúra halad vagy elpusztul. A technikai kor tehát feladatát nem akkor oldja meg, ha megtagadja a technikát. Erre nem is lenne kénes az ember. Azért csak a másik útat választhatjuk, vagy elpusztúlunk. Ez a másik út pedig: ,a technikát a szellem hatalma alá kell vetni. TH lesz a gép szociális problémából sokkal existenciálisabb szellemi problémává. Ezt a szellemi problémát pedig csak az az »úi ember« oldhatja mes., âki nem gépekbe veti hitét, hanem Istenbe, s a géneket újra eszközzé teszi. Mert ez korunk technikai problémáia: A XIX. századtól kezdve az ember minden hitét elveszítette,, csàk a gépek hatalmába vetelt hite maradt meg. Az eltévelyedett hit problémáját pedig csak az igaz hit oldhatja meg. Irodalom: Oswald Spengler: Der Mensch und "die Technik. München. Magyarul: Ember és gép. Danubia. k. Manfréd Schroeter;. Philosophie der Technik. Berlin. 1943. Nicolai Berdia\ev ; Der Mersch und die Technik. Luzern. 1943. Botta István. Könyvismertetés Három dolgozat a keresztségről Karl Barth; Die kirchliche Lehre von der Taufe. (Theol. Studien 14.) Ev. Vlg. Zoliikon 1943 . 2. Aufl.)—A keresztségről való mondanivalóit Barth öt tételben foglalja cszsze, 1. A keresztség lényege szerint az ember Krisztussal való meghalásának és feltámadásának képei 2. A keresztség ereje abban van hogy Krisztus cselekszik benne. 3. A keresztség érielms Isten dicsőségének kije! lentése, aki benne az embert kegyelemben i részesíti és szolgálatára hívja el. 4. A keresztség .gyakorlatanak alapja az egyház és az megkeresztelt felelősségvállalása. 5. A keresztség hatása abban áll, hogy a megkeresztelt ember immáron általment a halálból az életre s a bűnbocsánat kegyelméből él Isten dielsőségére. Ellső tételében Barth a keresztség végrehajtásából, a vízbemerítésből indul ki. Szerinte a keresztségnek ez az eredeti módja nagyon íszemléletesen mutatja azt, amiről benne szó van; az embernek Krisztussal együtt való meghaláisáról és feltámadásáról, az újjászületésről. Ennek az ember számára nagyon veszedelmes, »kritikus« ténynek a jele a keresztség. Jelenlegi keresztelési gyakor-