Evangélikus Theologia 1947. 1.szám.

Tájékoztató - BOTTA ISTVÁN: Kuliura. civilizáció, technika.

A szó ethimologiája is adhat azonban némi irányítást. A civ/Iizáció a civis; polgár szóból ered és polgáriasultság értelmében használják. Ellentéte a vadság. Benne tehát az existencia polgári formáit hangsúlyozzuk. A kultúra szószerint ápolást., ísi&elést i^lent. Az agricultura értelmében és mintáiára beszélünk cultura animiröl. a lélek műveléséről, művelődésről, a lélek belső erőinek kibontakozásáról. A kultúra ellentéte a barbárság. A civilizáció inkább külső, mechanikusan szabályoz, a kultúra belsőleg fejleszt. (Kornis.) Ha a különbséget ezek alapján meg akarjuk határozni, akkor azt mondhatjuk, hogy a civilizáció kifelé fordul, az uralom eszközeivel a külső rend uralmát akarta biztosítani .a külső természet szolgálat alá haitását célozza,, a kultúra viszont az ember belső elmélyülését jelenti. Ezt a különbséget maga Spengler is hangsúlyozza és már Fichte egész világosan megfogalmazta,, mikor következtetését abból vonta le. hogy az ember mások által civilizálódhat kultúrát viszont csak ő maça adhat. A civilizáció tehát mindazon igyekezet öszszessége, mely egy rendeze t polgári együttéléshez, különösen nagylétszámú közösségek sürűnlakott országok, nagyvárosokhoz szükséges existálási feltéte'eket igyekszenek megteremteni. Ezek a törekvések egyrészt a természeti erők és kincsek lehetőleg legnagyob hasznossátételét követelik, másrészt az embernek a közösségi élet érdekében való cselekvését. A kültúra pedig azon törekvések ápolása és tökéletesítése^. melyek az emberben levő szellemi és testi adottságok lehetőség szerinti tökéletes kifejlését, felfelé irányuló fejlődését, vagyis az egész emberi élet megnemesedését célozzák. Amikor testi és lelki adottságokat mondunk, akkor ezt azért teszszük, hogy a meghatározásba egyformán beleférjen a görög kultúreszmény, a ftaíokagathia és a latin mens sana in corpore sano ideálja is. (Gotschlich) Ortega mutat rá Spenglerrel szemben, hogy kultúra és civilizáció nem követik egymást olv feltétlen periodikus rendben és nem is választhatók szét olyan teljességgel, mint ahogyan Spengler kísérli cmeg azf. A civilizáció mögött ott kell állnia mindig a kultúra ereiének, mert ha megszűnik, akkor megszűnik az ember civilizációt alkotó ereje isi, Egy ideig eltengődhet még azzal, hogy használja a .civilizáció eredményeit, de élni ve'e és továbbvinni nem tudja. Aki a civilizációt adottságnak nézi. mint az erdőt és megfeledkezik róla hogy mögötte az emberi tudomány áll, annak számára a kultúrával együtt a civilizáció is megszűnik. A civilizáció minél fejlettebb, annál bonyolultabbá és nehezebbé válik. A civilizáció feltételezi a kultúrát és a kultúra halála a civilizáció halálát is jelenti. A civilizáció keret, mslynek tartalmat a kultúra ad és ha kivész a tartalom, a keret önmagában semmisül meg. Iroílalonx

. Emil Gotschlich; Hygiene. Zivilisation und Kultur. Heidelberg. 1929. Kornis Gyula; Bevezetés a "tudományos gondolkodásba. Budapest. 1922. VI. Technika. Spengler a technikán keresztül egy úi életfilozófia vázlatát kísérli meg. Az ember őstörténetét veszi alapul és a technika kialakulásának és keletkezésének problémáját tárgyalja. Ha a kultúra azzal kezdődik és legfőbb jellemvonása mindvégig az marad, hogy uralom a termiszet felett akkor ehhez az uraimhoz az eszközt a technika adja. A technika magyarázatának és megértésének két alaptétele van; Az egyik az, hogy az uralom harccal valósi ható meg és a másik, hogy a technika jelentőségét csak a lélekből kiindulva lehet megérteni. »A technika az egész élet taktikába, a harceljárás legbensőbb formája, ami egyértelmű magával az élettel... A technika soha nem a tárgyat, hanem a célratörő tevékenységet iefenti'.« Nem a kocsit vagy a repülőgépet akarták megkonstruálni,, hanem utazni és repülni akartak az emberek és ez a cél vezetett a két gép konstrukciójához. Az állatnak is van technikája. Gondoljunk a méhek, termeszek, hódok építményeire .. Ezt nevezi Spengler »faji technikának«. Két jellemző vonása, hogy változatlan, az itt és most hoz tapad és személytelen nem az egyed, hanem a fai tulajdona. "A faji technika a fai taktikája. ' ' Az ember technikájában a döntő különbség abban vaa. ho.gy fe'szabadult a fai kényszere alól. A felszabadulás maTyarázatához Spengler az existenciális filozófia két fogalmát; a gondot és megbánást kölcsönzi el. A gond oly érzés, mely a \övő tudatát tételezi fel. miként a megbánás a mult tudatát. Gond. gondoskodás, gondolkozás sz'n'e stádiumokat jeleznek ebben a fe'szabadulásban'. így lesz a faji technikából »egyéni technika.« Az egyéni technika az egyén taktikája. Jellemző vonásai: tudatos tetszésszerinti. változtathat^ személves és feltaláló; megtanulható és javítható. ' *

1 1 ;i A technika középponti fogalma a cé'szerűség. Ez a cselekvő ember álláspontja és nem a szemlélődő értékelésé/ A szem. a kéz az egész emberi test erre az egvéni taktikára van berendezve és erre a taktikára szolgálnak a mintáiukra készült eszközök is. Az egyéni technika mellett alakult ki a »közös technika.« Eszköze a beszéd; a közlés technikája. A beszéd eredetét netó a monológból. a beszélés tevékenységéből kiindulva keresi, hanem a beszélés céliából, a dialógusból. A beszélés a közös technika feltétele. A beszéd mellett a számítás, a vállalkozás és tenyésztés gondolata fejlesztette ki a közös technikát. A közös vállalkozások eredménye a veze'ők és vezetettek szétválasztása és az organizáció születése. A közös tevékenvség vezetett az organikus léttől az organizált létig. Az organizált létben aztán háború, béke politika, gazdálkodás., luxus... lendítették a technikát oly magasságokig, amikor az ember már elvesztette a magatcemtette gécek fölötti hatalmát és azok romlásba döntik az embert. Ez az a tétel, melyben Berdia'.ev az ember és technika, a kultúra és technika viszonyában a problémát és a sorskérdést látja.