Evangélikus Theologia 1947. 1.szám.

GRŰNVALSZKY KÁROLY: A feloldozás.

Ilyen lehetne a mi feloldozásunk is, ha tisztáznánk a bűnbocsánat közvetítésének és tienne a véges ember szerepének a kérdését. De a jó feloldozás érdekében tisztáznunk kell a kulcsok haUihnának kérdését is. , Ezt a kérdést már az előzőkben is érintettük. Sőt, rámutattunk arra, hogy mi a lényege és jelentősége a kulcsok hatalmának. Ez a legelső, amit a kulcsokkal kapcsolatban világosan ki kell fejtenünk. S csak ezután kerülhet sor a részletkérdések, a feloldozás és kötés kettősségének a megvitatására. Az alábbiakban erre a két részletkérdésre akarok kitérni. Előbb azonban még a lényeggel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a kulcsok hatalma semmiféle keresztyén imperializmusnak >nem lehet az alapja. Ez lényeges eltérés a kulcsok hatalmának katholikus és evangélikus felfogása között. Az erie vonatkozó katliolikus hittétel így hangzik: »Jézus Krisztus adott az ő Egyházának kormányzó hatalmat (impérium); azaz hatalmat adott neki törvényeket hozni, ítélkezni és szükség ecetén büntetni.«

3

0 A mi hittételünk pedig ezt mondja: »A nagy átkot, ahogy ezt a pápa nevezi, tisztán világi büntetésnek tartjuk és alihoz nekünk egyházi szolgáknak semmi közünk. A kis átok, az igazi keresztyén átok... és az igehirdetőknek nem szabad ezen tisztán lelki büntetésbe vagy átokba vüági büntetést elegyíteni.«

3

1 . A katholicizinus imperialista felfogása a kulcsokról abban jut kifejezésre, hogy különös hangsúly esik náluk a kötésre. Már Luther idejében az igéből a kötni szót ragadták ki s folyton csak ezt magyarázták. Ezért kérdi meg' Luther: »Miért vb el a pápa címerél en két egyforma nagy kulcsot, holott nem akarja, hogy azok egyforma nagyok legyenek s ezt nem is tűri meg? Neki a címermezőt csupán a kötőkulccsal kellene kitöltenie, és az oldókulcsot alig mákszemnyinek hagynia, sőt ahelyett a Mammont kellene viselnie és hozzá egy ördögkoponyát!«

3

2 E mögött a gyakorlat mögött pedig az az elmélet húzódott meg, amely a kulcsokat teljesen az imperializmus szolgálatába állította. Ennek az alapja a kötés helytelen magyarázata volt. Kötni szerintük azt Mentette: »megparancsolni és megtiltani, vagyis törvényt és parancsolatot adni ki a keiesztyénségnek«.

8

3 S ez a hatalom a pápa kezében van, aki ennélfogva jogosult »a keresztyének lelkét és lelkiismeretét törvényekkel megkötni, úgy hogy ők engedelmeskedni tartoznak azoknak, hacsak üdvösségüket elveszíteni és örökre elkárhozni nem akarnak, viszont aki engedelmeskedik, az üdvözül.«

3

4 — Az oldókulcsról nem igen beszéltek, ami érthető is, mert a kötés ilyen magyarázata esetén nem az üdvözül, aki oldva van, hanem ellenkezőleg, aki kötve van. Ezenkívül alapjaiban rendítette volna meg a pápai hatalmat és az erre épített imperializmust a kötés háttérbe szorítása, mert — amint Luther mondja — »ha az oldókulcs divatba jönne, és. a kötelékek avagy törvényiek egy része megszűnnék, ez kezdet és gonosz rés volna, hogy a többi törvények is mind megszűnjenek.«

3

5 Ennek ellenére időnként mégis feloldoztak, de mindig vi* gyáztak arra, hogy a pápa hatalmát azért kár ne érje. Ezt úgy oldották meg, hogy az oldás körét szűkebbre szabták a kötésnél. Azután pedig a feloldozást bizonyta3

0 Schütz Antal: Dogmatika. II. kötet. Bp. 1923. 145. lap. 3

1 L. 10. jegyzet, 52. lap. 3

2 Dr. Masznyik Endre: Dr. Luther Márton egyházszervező iratai. VI. kötet, Pozsony, 1914. 119. lap. , í 3

S U. o. 105. lap. — Ma is így magyarázza a kötést a katholicizmus. A Szent IstvánTáisulat Szentirás-Bizottsága: Újszövetségi Szentírás (Káldi György) I. kötet. Bp. 1927. 81. lap: »Megkötni és feloldani héberes kifejezés, mely annyit tesz, mint mégtiltani és megengedni, elítélni vagy felmenteni, tehát Isten törvényei alapján egyházi törvényt hozni, parancsolni. kormányozni, bíráskodni. V. ö. még Schütz: U. o. 146., 160., 382. lap» 3

4 L. 32. jegyzet, 106. lap, »

6 U. o. 118. lap.