Evangélikus Theologia 1947. 1.szám.

Tájékoztató - BENCZÚR LÁSZLÓ: Dr. Visser't Hooft W. A.: Az egyház nyomorúsága és dicsősége.

való közösségen keresztül yittat az anyaszentegyház közösségébe és nem fordítva, »mely utóbbi út járhatatlan és értelmetlen js.« De mit követel a keresztségben az Ur? Vagyis »mi a keresztség áldásos hatásának feltétele?« Hit. Krisztushit. járni itt egyben a szereztetési igékben vetett hit. Ez, a hit azonban nem »emberi hozzájárulás«, ha feltétel is. T. 1. a hit is az ö Lelkének munkája. Ezzel kapcsolatban nyilatkozik a könyv a keresztséggel kapcsolatos tanítás-nevelés, a megkereszteltekért való könyörgés és a vele kapcsolatos erkölcsi élet kérdéseiről. Igen világos döntéseket hozva megállapítja, hogy a »keresztségben rejlő követelés, — hit, igében való tanítás-nevelés, egymásért való könyörgés, erkölcsi élet — egyaránt fennáll minden megkeresztelttel szemben, legyen az gyermek vagy felnőtt«. Ezekután hosszú és igen határozott fejtegetés következik a gyermekkeresztség kérdésében, s így summáz; »Gyermekeinket meg kell keresztelni és a gyermekkeresztseg elégséges«! A keresztelés módiára vonatkotzólag pedig ismét Barth-tal polemizál, gki az alámerítkezés mellett tör lándzsát kizárólagosan. Zulauf hangsúlyozza:, »Nem a fotrma és nem a víz, vagy a víz rríínőséee, vagy mennyisége, hanem Isten teszi«... Végül, liturgiái áttekintést ad. megállapítja, hogy egyházunk mai keresztelésf rítusa »vérszegény«, reformot követel, de annak elébevágni nem akarva csak azt állapítja meg, hogy melv elemeket tart a keresztelési szertartásban nélkülözhetetleneknek. Rövid összegezés után egy a keresztségről szóló lutheri éneket közöl a Békéscsabai Énekeskönyvből, s egy idevágó Luther-imádságot. A könyv nagy értéke a függelék is, melyben nagy pontossággal idézi a könyvben egyébként felhasznált idézetek lelőhelyeit, a Szentírás és Hitvallásaink minden Idevágó helyét fe'sorolva, s gazdag bibliográfiát adva. Egyházunk nagy örömmel fogja üdvözölni ezt a nagyon határozott könyvet erről a ma napirenden levő kérdésről. Zulauf Henrik bátran harcol és mer igaz "döntéseket hozni olyan pontokon, ahol sokan fölöttébb és károsan bizonytalankodnak. Diezsinj László, crr. Vidor JúrioA kefesztséq sz rnbolizmulsi. Református Traktátus Vállalat. Budapest. 24 1. A dolgozat a Virág Sándor szerkesztésében megielenő Theologia kiadványsorozat első számaként tel en t mag

1, s megírására Barth Károlynak fenn'tebb ismertetett dolgozata indította a szerzőt még 1944-ben s azt eredetileg a Theologiai Szemlébe szánl'a, ami azonban akkor már nem tudott megjelenni. A tanulmány exegetikai jellegű, s különösképpen azzal a kérdéissel foglalkozik, vagon igaza van-e Barth-nak akkor, amikor a kereszítség lényegét a Krisztusban való meghalásnak és vele való feltámadásnak tartja? Igaza van-e, amikor a »bantizein« kifejezést eredeti, profán értelmében, a »bemerítés« értelmében veszi, s igaza van-e ezek után abban hogy a keresztelésnek egyetlen lehetséges formáiba az immersio, az alámerítkezés? Ezért elsősorban megvizsgálja a két szóbajöhető locusnalk, Róm. 6:1—5-nek és Kol. 2:12-nek helyes értelmét s arra a megállapításra jut, hogy a »keresztség jieiri más mint Velképes »lutron«. — megmosatás,« Megál1 apiti,a, íiogy Barthnak igaza van, amikor a keresztség szentségét ki. akarja emelni a mai átlagos keresztyének lapos közfelfogásának sivárságából, mely a keresztségböl »ártalmatlan« cselekményt formált de szembeszáll Barth vállalkozasával a megoldást illetően, s azt nem tartja szentírásilag megalapozottnak. Aki ebben a tekintetben Barth álláspontt£n áll, az szerinte »határozottan idegen útra tevedve csá.k a maga előítéletét követi«. Ar alámerítkezés bevezetésével pedig Victor szerint nem érhetünk el mejújulást a keresztség szentségének komolyan v'etele tekintetében, »hiszen akármilyen formával, a legkörülményesebben végrehajtott immersio ke.esztelési formájával is megeshetik, hogy »ártalmatlanSággá« válik. Söt, ha egyszer megüresedik a forma, — mivel azok. akik gyakorolják, már nem állanak az Ige uralma alatt, — akkor üressége csak annál bántóbban kol)g, minél nagyabbra méretezettek annak kereei. Míg ellenben, ha az Ige szava erőteljesen betölti és áthatja az egyház életét, akkor úgy benne rezeg a keresztség szertartásában is, hogy a legegyszerűbb formájában végrehajtva is »kritikus« történéssé válik.« D. L. Dr. VISSER'T HOOFT W.A.: Az egyház nyomorúsága és dicsősége. Ford.: Victor János 1946. Bp. Traktátus. A könyv szerzője holland ember és az "Egyházak Világtanácsa szervező bizottságának főtitkára, a keresztyén ifjúsági világmozgalmakból is ismert a neve. Itt közölt négy előadása mind az Egyház kérdésével foglalkozik. Az előadások címe a .következő: 1. Isten népe. 2. Az Egyház újjáépítése.

1 3. Az egyetemes Egyház helyreállítása. 4. Az Egyház és a világ újjárendezése. Szerinte ez a mi századunk az «Egyház romlásának kora, de egyben az Egyház újjáépülésének kora is. Részletes ismertetés helyett most csak azokat a főbb kérdéseklet ragadjuk ki, amelyek az előadások során felvetődnek: I. Izrael, a választott nép. — Miért úi Izráel az Egyház? — Az egyház a népek világában. — Reformáció és renaissance. — Nacionalizmus. — Antiszemitizmus. — Az üldözött egyházak tapasztalatai. — Az egyház újjászületése, mint a népek közötti rend helyreállításának ígérete. II. A gyülekezet újjáépítése. — »Világiak« az Egyházban. — Presbitérium. — Hitetlen hívek mozgósítása. — Az Egyház tagjainak küldetése a világban. III. Róma és az egység. — Látható és láthatatlan Egyház. — Egyház és gyülekezet. — Az Egyház és az egyházak. — .Az ökumenikus mozgalom. — Az Egyház ökumenikus élete és a gyülekezet. IV. A világ újjáépítése, mint az egyház másodrendű és átmeneti feladata. —'Augustinus és az újjáépítés. — Újjáépítés és evangélizáció. — Újjáépítés és az Egyház »politikai« hivatása. — Az Egyház ürófétai szolsálata. — Az Eervház és a nemzetközi rend. — Kollektív bűnbánat. — Demokrácia. — Totális állam. — Jog és hatalom. —, Magántulajdon? Köztulajdon? Benczúr László.