Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-03-23 / 12. szám

« Buchest, 1919. Március '23. yjL EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP. i-^/,".vb««* i ! . -:».('-'PC." áfc rJ.V,. t^fíi yt ; í-f.tas "w-v' 3..*:<» liu; U fi >.;;• s/.ér- ( h<>< y;é•»:!'{••/• <•• • • so 1 • •• t svi;-• I i V '«-. '••/ HÍz K» k cjkfC'-iffii'sm V'fíl vr.rcy»/ H-:*>ímíí-<} .10 KiíLELÓS SiSintKESÍTŐ: N o S Z K Ó ÍSTYÁ Jr-I ráUo fi kepe s a t üí i lelkész. i Megetetni; A lap ~ra : í Egéfcr éw<r ] Héiévr« } Cgyas ő/im Ár» f tó'V<&rfH-M<i Sí : «iiSs-' TA.IlTAJiOMjaíl?á3SKtí. VRZáwemH: Felekezeti politika. — Maradjunk a fény égnél. Mayer Pél. ­éss T„enetamltea proicsstáa« kö»cépiskólainkban. Haberehrn üusísláu Adolf — Kösséletihsk. Kitel. - Pályáxaítík éss hirdetések. 36 K . 18 K 80 I in f -»» vr.I\ y.ijijt Ének" - BeU Felekezeti politika? Olvasóink jól tudják, Hogy nem szoktunk politikával foglalkozni. Nemcsak azért, mert nem vagyunk politikai jellegű lap, de azért sem, mert szegény haannliban a politika oly zavaros volt mindig, hogy komoly, igazán lelkiismeretes em­ber felelőségének teljes tudatában, nem látva soha sem tisztán azokat a tituös rugókat, a me­lyek az egyes politika^ pártok vezéreit cselekvé­sükben nes,ették, szinte nem is mert nyillatkosni, vagy valamely politikai párthoz csatlakozni, ha­csak személyes érdeke, családi nagy baráti kö­telékek, esetleg-feisőbb hatóságának óhaja, sok­szor pressziója arra nem kényszeritették. Igazi, komoly tudósainkat nem is igen láttuk a politika mezején. Ezek inkább visszavonulva komoly ta­nulmányaiknak uagy hivatásuknak éltek s még a választásodnál sem jelentkeztek szavazatuk le­adásával. De mit is kerestek volna az igazságot ko­molyan kutató emberek ezen a pályán, a hol nagy szólamokkal, egymást leszólásáual, hang­zatos Ígéretekkel, egeket verő hamis program­útokkal dolgozta n*eg a szavazókat a jelöltek nagy része, s ha igy nem ment, akkor más — anyagi — eszközökkel igyekezett az egyik" párt jelöltje győzni a másik párt jelöltje felett. Es mit szóljunk a pár?ok prograrumjaihoz ? Hát azok rendszerint csak programmok marad­tak. A választások után jégre lettek teve a leg­közelebbi választásokig s megkezdődött a par­lamentben a személyek versenye a hatalomért, ez állásokért, a jövedelemért stb.-érí; a haza sor­sé, boldogsága, a közjó előmozdítása nem oko­zott gondot csak annak a néhány ideálisan gon­dolkodó embernek, akik, mert idealisták voltán, sehol érvényesülni nem tudtak. S most üt vau az uj alakulás. A köztársa­ságban az uj pártok, az uj programmoh. Hogy mit hoznak ezek, nem tudjuk, de hinni akarjuk, hogy végre-valahára megjavul a helyzet, komo­lyabb lesz a munka, amelyet a jövőben a politi­kai porondon látni fogunk. S hogy ez a hit álta­lános, mutatja az, hogy a mostam választások alkalmával olyanok is vesznek részt a pártok alakulásánál, akik eddig ép a fent jelzett okoknál fogva ilyenekben nem igen vettek részt. Ami bennünket legközelebb érdekel, ez a keresztényszocialista párt az ő prog ramm jávai egybe. Eddig ez a párt tisztán kathohUus volt, most a protestánsok közül is sokan léplek ezen pártba s mint annak protestáns tagjai bocsátot­tak ki egy kiáltnányt a protestáns testvérekhez. Magához a programmhoz más szavunk, mini a helyeslés szava nem igen lehet, de még sem tartjuk helyesnek azt, hogy Magyarorszá­gon, ahol annyi felekezet van, felekezeti pártpo­litikát csinálnak akár katholikusok, akár protes­tánsok. Mert a politikának ép ugy kell a feleke­zeteken felül állania, mint az evangéliumnak a pártok felett. Egy ország politikai programúba nem lehet más, mint olyan, amely minden rendű és vallású vagu felekezetű polgárnak egyforma jogot, egyforma szabadságot biztosit, s egyforma kötelességeket szab meg. Viszont az evangéliumot hirdető keresztyén­ségnek nem lehet más feladata, minthogy a sze­retet szavával és cselekcésével nevelje a pol­gárokat Islen iránti hitre, szeretetre s qu q örök töményei iránti engedelmességre. A múlt azt bizonyítja, hogy valahányszor a politikába bevitték a felekezeti vonások»?.!, mindig esak ártottak a felekezeteknek, és vajchányszor a felekezetek ügyeibe vittékrfee a pártpolitikát, ez is ártalmára uolt a felekezeteknek. Igaz, hogy ez alkalommal a felekezeteknek, legalább a protestáns felekezetekhez tartozó fér-

Next

/
Thumbnails
Contents