Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-03-01 / 9. szám

Y XV. Budapest, 1919. Március 1. y. sz&rcv EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP, A 'öf/Cl «Kellemi ós anyagi | tekinfetben Bhtfft mkt&«n«*»<ü •( pásfai küílöt-mé-HV, a hirkeíése'í I ÄS&vcyc ks ára, vaUtHÍn! az er. el- ( tegos reklamáció is a hy szer- } hesz főiéhez: Nosr.k<'« Isiv&fe lelkészhez Kákoskerftw^rr^ | Pest mejiv«) kwlöenöö. I® t£S j ! Messfétenik .heter.lkém kv I ven YfíLELÖS SZÍ&KES2TŐ: K OS2KÓ IBrrVÁjH" rák»skeresz1úri lelkész. A lap ára: Egész évs «í Félévre egyes szúm ára .. liMiafe&MWk «a }iMJy*.Ni>.v.)t sí-, : Kjr**« í.íl&l . K AUtüiii Gif«$«>íte< }'. <>'f- »»kv Hft 36 K 18 K SO f TART AE.OM Jí£ (S.-J2SÉ W. VSZÉRCIKK: Noll me längere. R. — Uj peformáetó. D. — A soproni fhepíogiai akadémiáról. Seholfss Ödön. KÖKéletőntt. — Irodalom. — Belélef. — PáljjcEata^ é« hMreíeriw&afc. me Kormányzati ügyekbe nem avatkozunk, politikánál nem foglalkozunk, a kormányt nehéz munkájában nem birálni, hanem támogatni akarjuk, de szótlanul azért mégsem nézhetjük szertelenségeit. Talán nem is az egész kormány szertelenségei azok, hanem egyeseké, akik nem tudnak beleilleszkedni a szokatlan kormányzás méltóságos tárgyilagosságába s nem tudnak féket tenni a magas polchoz nem méltó, de ma szabad tépet nyert egyéni túlzásaiknak. Csakis ebből a nézőpontból érthetjük meg a közoktatásügyi miniszter érthetetlen támadásait az egyetem ellen, melynek tudományos szinuonalát és a külföld előtt magas tekintélyét puszta pajtáskodésból leszállitja, a Zeneakadémiát szétrobbantja, a uailástanitéál gyökereiben támadja meg s ezzel — bizonyosan esak meggondolatlanságból és nem készakarva — mérhetetlen károkat okoz a nemzet konszolidálásának. Pedig ma annak kellene az egyetlen vezérlő elvnek lennie, hogy ne tegyen a kormány semmi olyant, amivel országos nyugtalanságot idézhet elő, hanem csakis azon dolgozzék, amivel a felbolygatott társadalmi rendet és nyugalmaiéiból medrébe terelheti. £ mert,» azt hisszük, yiég a kormány sern áll föltétlenül kritikán főiül, a jóakaratú birálat néhány szavát et. kell most tőlünk viselnie. Csak e vallástanítás kérdésével kívánunk foglalkozni. Mert mi tudjuk, hogy ha Budapesten fei is lehet forgatni mindent, a vidék másként gondolkodik, másként érez, másként ítél és másként fog határozni. S határozatát nekünk irányitanunk és befolyásolnunk kötelesség. Kötelesség meggyőződésünk egyházunk és hazánk iránt. H jouöi nem is említem, mert ma mindenki csak a jelennek igyekszik élni, bár mindenki a multat kárhoztatja és a jövőről álmodik. A közoktatásügyi miniszter nem számol azzal az ellenérzéssel, amelyet merőben megokolatlan, tehát csakis szeszélyből eredő állásfoglalása a hivők óriási ^tömegében előidéz. Meg vagyunk győződve arról, hogy országunkban az utóbbi évtizedek hitvány irodalmi és közéleti tobzódása dacára is több a hivő, mint a hitetlen. S e tekintetben, akármilyen méltóságot tölt is be valaki, a maga nézeteit senkire ráerőszakolni nem jogosult. Kötelességünk tehát a hivők meggyőződése érdekében e vallástanítás kötelező voltának megmaradását minden törvényes eszközzel védelmezni s ha kell, a& u. n. kultúrharcot is megharcolni. Ezt a harcot kövefeli tőlünk a kormány oktalan provokálásán kivül egyházunk szolgálata is. Mi komoly esküt tettünk egyházunk érdekeinek védelmére, erősödésének munkálására. Vallástanítás nélkül azonban egyházunk elsorvad. Önmagában emésztődik fel az, aki nézeteit és felfogását némán magába zárja. S ha uan joga Kunfi min. urnák az ő vallásellenes nézeteit nyíltan hangoztatni, nekünk is meg kell adnia azt a jogot, hogy egyházunkkal szemben fennálló kötelességeinket teljesítsük. Sem férfiak, sem becsületes'emberek, nem volnánk, ha ezt elmulasztanánk, S ha ebből társadalmi harc keletkezik, annak minden kára, vádja, keserűsége azok lelkére száll, akik e harcot felidézik és ránk kényszeritik. Pedig hazafias érdekből is b alga tag s ;g most a vallástanítás megbolygaíáSa. Bizonyos tudomásunk van róla, hogy a megszállott terií leteken azzal is erősen s nem ritkán eredményesen agitálnak a magyar állani ellen, hogy íme még a vallást is eltiltják és kirekesztik az iskolákból. Kunfi min. ur, mint a vallástváltoztatók legtöbbje, nem tudja talán eléggé méltányolni a népnek ősi vallásához való ragaszkodását. Mi azonban tud-