Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1919-02-20 / 7-8. szám
5* s^S^tis gS zéllé vált magyar sóhajtások cseh zászlókat lengetnek Pozsony házain, fl jogtalan hóditók, diadalkapuval, szónoklatokkal, szimbolikus komédiéual, nagy ünnepet ;rén'de«tek abban a uárosban, melyhez az erpsz^.os megszálláson kivül semmi joguk nincs. A fe]Í>ajtott tótok ezrei fogadták a cseh-tót kormányt, mindenki oíí uolt a fogadtatáson, csak a magyarok maradtak iáuol, hogy némán tiltakozzanak és tüntessenek a bitorlók ellen. Üduözlet nekik, üduözlet a pozsonyi egyetemnek, tartsanak ki keményen touábbra is, az igazságot nem lehet eltemetni, Pozsony ősi magyar város ezerén óta, s annak kell maradnia ezután is. róni. Iiath. papHanács határozata a uallásoktatás tárgyában: <Az 1918 nouemberi nemzetgyűlés töménye szerint a köztársasági alaptörvények mellett minden más föruény érvényben marad. A közoktatásügyi miniszternek tehát nincs joga ahhoz, hogy a magyar törvények által kötelezőnek előirt vallásoktatást bármiféle iskolából kiküszöbölje, vagy fakultativvé tegye. Ugyanígy nincs joga ahhoz se, hogy a hitvallásos iskolák felekezeti jellegét megszüntesse. A demokratikus korszellem hajnalán tiltakoznunk keli a «kormányzó erő és hatalom > olyan értelmezése ellen, mely szerint ily általános fontosságú és felmérhetetlen horderejű kérdéseknél, minő a kötelező vallásoktatás és hitval'ásos iskolák kérdése: a kormányhatalomnak joga volna a törvényhozó testület és az ország igazi akaraíát képviselő néppörlament határoaata nélkül éruényben levő törvényeinket eluetni, vagy azon lényeges változtatásit eszközölni, különösen mikor erre semmiféle oka nincsen. A demokratikus korszellem, az ország igazi akaratának éruényesülését köueteli és nem tűrheti, hogy minden vallás szivébe vágó kérdésben a jog helyett az erő és hatalom intézkedjék. fí Papi Tanács megalakulásától kezdve nagy erőuel működött közre abban, hogy az ország belső átalakulása megrázkódtatások nélkül menjen végbe. Ezt a Papi Tanács országos kongresszusár nak jan. 16-iki ülésén Pcrsian kormánybiztos nem csak hogy elismerte, hanem nyiltan megvallotta, hogy az ifjú köztársaság nacfy hálára van kötelezve a magyar papság iránt, mert ennek egyöntetű állásfoglalása tette lehetővé, hogy az átalakulás belső megrázkódtatásai elmaradjanak. A Papi Tanács midőn biztosítja a kormányt arról, hogy a belső rend helyreállításában ezentúl is minden erővel támogatni fogja, amint ezt tenni hivatásbeli kötelessége, ugyanakkor reméli, hogy a kormányzó erő és hatalom részéről e belső rend elé nem fognak akadályok kerülni. Kijelenti a Tanács, hogy az olyan intézkedésekben, melyek a hituallásos JS ŐRÁUÓ 71 ~ 1319 ~ iskolák, uagy a kötelező uallásoktatás ellen irányulnak, a népköztársaság belső békéjének végzetes megzavarását látná. A Papi Tanács hivatkozással a nemzetgyűlés törvényeinek szettemére, kijelenti, hogy olyan intézkedést, mely érvényben levő törvényeink ellenére hituallásos iskolák, vagy a kötelező vallásoktatás ellen irányulna anélkül, hogy az érvényben leuő törvények megváltoztatását és uj intézkedéseket a nemzet igazi akarata és demokratikus törvényhozó testülete fedezné: nem jog jogosnak éz érvényesnek tekinteni és a rendelkezésére álló minden eszközzel a legélesebb küzdelmet teljes erőuel felveszi ellene. fl határozatot az intéző-bizottság minden érdekelt testülethez átteszi és egyöntetű állásfoglalás útán haladéktalanul megteszi az intézkedéseket arra az esetre, ha a közoktatásügyi miniszter a vallást sértő magatartást tanúsítana." iM int őskori lények, megkönesült agynelőuel, ugy festenek a fehéruári határozat hozók. A nagybirtokosok és főpspok szerint veszélyben a haza, mert az ő jogaik, kiuáltságaik, mentességeik vannak veszélyeztetve. Tudjuk mi is, hogy a népkormánynak uan egy némely tévedése és hibája, ez azonban nem ok arra, hogy bizalmatlanok legyünk iránta. A székesfehérvári gyiilé*ezőknek középkori gondolatvilágából be kell illeszkedniük a jelenbe s-a kormánnyal váluetue meg kell menteni a ha:>.ái. Ha ez megtörtént, az eloek harca csak ezután kövelkezhetik. * £2 jöíjö nemzedék neveléséről nyilatkozott a közoktatásügyi miniszter a tanítói karho.3 intézett szózatában. Amelyben szabad, öntudatos, minden kényszerigazságban bővelkedő, saját eszét használó nemzedék nevelését jelöli meg a főfeladatnak uj gazdasági, politikai és erkölcsi alapon. Uj erkölcsi alapon? Fog ilyet találni? És jobbat a réginél? A valláserkölcsinél? Vagy tán Menger felfogása szerint a hatalom fogja a vallást pótolni? S ha ez pótolja majd, ugy nem lesznek az uj erkölcsnek is kényszerigazságai, a melyekben pedig a jövő nemzedéknek éppúgy kételkedni kell, mint a mai kényszerigazságokban? Videant consules . . . 1 Igax, meggyőződéses kiueit is az „e<lenforadalmárok" táborába kényszeríti a mai kormányrendszer egyik másik túlzó képuiselője, mint pl. a kath. Papi Tanácsot is. Pedig egy kicsit több tapintattal, a politikai iskolázottság nagyobb mértékével igen sok nyugtalanságtól kímélné meg magát a kormány is, és még töbl) kellemetlenségtől híveinek táborát.