Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-02-01 / 5. szám

XV. *v. Budapest, 1919. Február 1. 5, szám ÍGYHÁZI ÉS ISKOLÁI HETILAP. A lapot sreibíimi és aftva^ fafcinteíben iS-e-fé miaderwé&íü pósiai küldemény, s szövege és ára, valim'int az «&eiSeges raMsmáeté is a lap szerkesztőiéhez: KaswAé Ist? in lelkészhez Rák©»k«u'«ss*urra Pest megye) kMi*®r><sé. SS 6S FKLSLŐS SZERKESZTŐ: N OSZKÓ IST¥Á N rák®skeresztúri lelkéss. Me^tettik hefccr.ként epv iv«n A lap ára : Egéaz évre 35 K Pélévrc 18 K Bgye» szám ars 80 j UáwiwfcMusk ni*. , lí^tiís eíuxi . it> £ TARTA&OHpSiyZÉH. VKZBRC1KK: Elnök UP

! - Mit uesstetí el és mii őtrjsöfímeg a Dipesei ííisszió a höbopuban? Schölt Ödön. — Uj reformáeió. - Köxétetank. - Ssséljegíjssetek. — Beléiet. Pályásctok és hirdetés «k. Elnök Ur! A politikai és társadalmi élet gyökeres átalakulása nem egy oldalon érinti, sót meg is támadja magyar protestáns egyházunk életét. Ezekre a jelenségekre rámutatni s ezek ellen óuási emelni autonom alkotmányunk szerint egyházaink hiuatalos képuiseletei jogosultak. A mai rémes, sót egyenesen lehetetlen utazási uiszonyok között azonban üléseket tartani leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Ez okból, mint a protestáns egyházaknak részben hiuatalos megbízottai, részben jogosított képuiselőt, tisztelettel, de öntudatos határozottsággal a kÖDetkező kijelentéseket tesszük. A magyar köztársasági kormány ígéretet tett, hogy e hazában ezentúl minden osztály, minden felekezet, minden egyes ember jogainak teljes birtokához és jogos igényeinek igazságos kielégítéséhez jut. Sajnálattal tapasztaljuk, Jiogy a négy milliónyi, tehát számra nézue is jelentékeny, intelligenciáiét tekintue pedig egyenesen uezetó Protestantismus a politikai uáltozások hullémzísaiban ismételten mellőzést szenued. E mellőzést nemcsak az a körülmény mutatja, hogy a minisztérium mai összetételében a protestáns lakosság kellő képuiseletére nem gondoltak, hanem mutatja az a sajnálatos eset is, hegy Louászy Márton miniszter távozásakor az akkori kormányelnök azt a kijelentést tette, hogy protestáns ember kultuszminiszter nem lehet. — A fennálló országos töruényekre, a modern társadalomnak és a köztársasági államok természetes jellemére utalua, kénytelenek uagyunk az ellen a felfogás ellen tiltakozni, mintha Magyarországon felekezeti miniszteri állás is lehetne és mintha ebben az országban a uatláaa miatt protestáns ember bármiféle tisztséget nem uiselhetne. Mellőztetésünket mutatja az is, hogy legutóbb a kultuszminisztérium keítéuálasztásánál egyszerűen beuégaett tények elé állítottak minket, holott az államhoz ualó törüényes »iszonyunkból és kulturális jelentőségünkből folyólag igényt tartottunk uolna arra, hogy ebben a nemcsak egyházunk, de nemzetünk jöuő fejlesztésére nézue is oly döntő fontosságú kérdésben elósöleg minket is meghallgassanak. Ónást kell emelnünk a kath. autonomia olyan egyoldalú megualósiíása ellen is, amely nem az 1848. XX. te. folyamányaképen s nem annak keretében történik. Ét kath. autonomia létesítését mi nem ellenezzük, sőt sziuesen üduözüljük, de hangsúlyozottan kiemeljük, hogy annah alapja nem lehet más, mint egyedül csak az 18^8. XX. fc.-ben kimondott uaüásegyenlőségi és uiszonossági elu tényleges megualósitása. Kiliánjuk teháí, hogy a kath. autonómiának is alapját képező 1843. XX. t. e. uégrehajtása feltétlenül megelőzze a kälh. autonomia létesítését s kiuánjuk, hogy a protestáns egyházak illetékes képuiselői a toráé ny uégrehajtása ügyében mielőbb meghallgattassanak. A hazai Protestantismus megütközéssel wette tudomásul az uj uallásügyi miniszter urnák a hírlapokban közölt s meg nem cáfolt ama nyilatkozatát is, hogy a róm. kath. egyház kiuáiiségos államjogi helyzetét touáhbra is fenn akarja tartani. Mi az ország jelen öálságos helyzetében különösen nagy súlyt helyezünk arra, hogy kath. testvéreinkkel az eddiginél bensőbb egyetértésben éljünk, de csakis ugy, hogy a kiuáhságos helyzetet és különleges ailarnjogi állapotot a jogegyenlőség és társadalmi uiszonosság uáltsa fel. Meggyőződésünk, hogy a felekezeti kiuéltságok fenntartása sem a mai köztársasági szellemmel nem egyezik meg, sem az egyházak békés együttélését nem biztosíthatja. Ezért az egyoldalú felekezeti állásfoglalás ellen tiltakoznunk kell.