Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1919-01-18 / 3. szám
XV. év. Budapest, 1919. Január 18. o. sz-xm. AZl ES ISKOLA! HETILAP. F&LSÉtf.ŐS SZKRKMZTÖKOSZKÓ IST¥Á M pölioskeresstúri lelkész. | Megjelenik heRu.ivér.t t<tv iv«n í A láp <ir;) : j Egész évre 36 K Féiévre 1 g K f F:gyes szám ára ge ( jf ttifitb*«*! 1^ K £».>• .i.Nlji-l kim . f K Jte . 4« K j AU^mit* luiaiwtfev v » W .ff; va« <w. v TAWTAüO^pftlIíi JäK'W. VE/5J&RCÍKM: Rendet két»ft«k. — BggesiLlf evőkkel. Léridopi Kéter Bertülai*. — Kő* kös eél fei«. M. j. — EIókcícjs érí®«ité® as ,3®» Tanárok és Tanítók O. E." imiHtsi&ntitfcsi szehüas:(. rawíslkólhotíássa Kiecfkeastíéae flgijében. — Belélet - Páíuánatolt é® hirft'eié&ek. A ürsiksmi és ati-yagi 4©ki#itetiw*i Hketö m«íöea«e?nű j jsófttai kfiföemésy. ß | szövege és ára, wabmbt z?. #»<><- j eg«s rektewáöié • is » tap tií- { Köovká i»'«.«*;» í fefké«2hez Rák«tker-*w5nM*f* | Post megy-e j KŰ'ö^ni'jé. tii 2$ { 1 Pá! apostol azí mondja, hogy mindenben az a fő, hogy minden ékesen és szép rendben íör'énjék. t x Hazánkban és egyházunkban, közéletünkben és társadalmunkban ép a rend hiányaik Minden jel uan fordulod fenekestő!. Ilyen uiszonuok közt építő munkát uégezni szinte képtelenség. Előbb a romokat kellene eltokért!-de <u:c!. a rr*moh összetörték már a lelkünket és qssaefct'éssel fenyegetik már a hitünket is. Országos közéletünk s a köztársasági kormány összevisszaságáról szólni nem kiuánunk. fí politika tette tönkre az országot, a poliiikát megsinylené egyházunk is. Akik politikai pártokká akarják tömöríteni egyházunk hiueií, talán nem is sejlik, hogy éppen ezzel szórnák szét és idegenitenék el egymástól örökre. A politikai pártokba uf.ló csatlakozást hagyjuk kinek kinek a szabad tetszésére. Nekünk egyházi érdekből esak egyét kell kérnünk, egyre kell törekednünk, hogy mielőbb uisszaálljon az ország közéletében a rend. A rendetlenség és a felfordulás uégtelenül megnehezíti egyházunk kormányzatát. Az egyházmegyékkel s különösen az egyházközségekkel némely kerületben csaknem teljesen megszűnt az érintkezés. A kerületi elnökségek e kosnely és uáiságos időkben hetenként tartanak tanácskozásokat, de a táuolabbi uidékeken lakó uezető emberek a rettenetes közlekedési uiszonyok miatt esak eluéíue jelenhetnek meg. fís országos rendetlenség igy az egyház uezetésében is éreateti hatását. Rz egyhazakkal ualó érintkezé* nagy részben ualó megszűnése ezer panasz és elégedetlenség forrása, ÉJ segélyeket kéabesi!eni, de sót kiutalni is lehetetlen. A panosz és a nád, mintha a uezetők nem követnének el minden lehetőt aa ügyek sima menete érdekében, mindenfelül felhangzik, pedig minden bajnak és mulasztásnak egyetlen oka a rend felborulása. Ennek tulajdonítandó az is, hogy mindez ideig nincs kormánybiztosunk, illetőleg miniszteri biztosunk. Mert a minisztertanács nem ödott külön kormánybiztost. Azt az álláspontot uallja, hogy a protestáns ügyek esak együttes uezetés alatt állhatnak. Készséggel adott uolna azonban miniszteri biztost a proí. ügyek kormánybiztosa mellé a különleges euengelikus ügyek u kelésére. Ennek is uíját üágta Louászy miniszter lemondása, aki az előtte fekuő aktái már nem irta alá. A táuolabb állók ebből is a uezetők re Donnak keduezőílen kou étkezi éléseket, sől a Meie elnöke csodálatos kicsinyeskedéssel éw közönséges gondolkodással ezt "is holmi protekciós írükk eredményének hirdeti. Pedig itt is a read hiánya as oka a felpanaszlott bajnak. A rend hirdető!, képuiselői, szószólói és prófétái mi volnánk. Mindazok, akik az egyház életéi irányiíjuk. Felügyelők, papok, tanárok, tanítók. Nekünk kell a rendet megtartani elsőbb is magunk közt. Egyházainkban, iskoláinkban, a gyülekezetek életének minden nyiluánulásában, de mindenekfelett a magunk lelkében. Nézzen kiki a tulajdon lelkébe. A rend abban is féiborult' egészen. Nincs nyugalmunk, nincs békességünk, megingott a hitünk, pusztul a reményünk. De azért mégis nekünk kell a rend prófétáinak és képuiselőinek maradnunk. Erőt kell uennünk a tulajdon lelkűnkön. Mert aki a tulajdon lelkét nem tudja rendoe hozni, asi a tömegek rendbehozására sem alkalmas. Enélkü! azonban eíweszitjük hinalásunkaí. Rendet kérünk a lelkekben, rendit a:s egyházban, rendet az államban, rendet a közéletben, hogy mér egyszer meginduljon ismét r? munka.
