Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-01-16 / 2-3. szám

XIV. tv. Budapest 1918. január 16. 2 — 3. szám TI f'V . .ili VAMELIKUS ŐEÁLLÓ EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi 'e-dntetben illegő minöennemű póotai kiilöemény, a hiröetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Nos-'.kó István lelkészhez Rákoskerosziuppa (Pest megye) külöenöő. ß9 tS EKLE-Oá SZERKESZTŐ ES LA PTULAJ I IOXOS: NOSZKO ISTVÁN rákoskeresztúri lelkész HelyaEes szerkesztő: mARCSEK JÁNOS bpesti vallástanár. FOGUNK A'l \Hí-aK . SCMOLTZ ÖDÖN JAHN JAKAB BLATNICZiKY PAL ágíalvi «speres-1 el kész kiskéri lelkész. cinkor,;ii lelkész. Megjelenik hetenként epv ;ven A lap ára : Egész évre 20 K Félévre 10 K Egyes szám ára 50 f Hirdet -ek es pályazatok áw : Egesa oldal . 40 K Allandá hin1«t4ae<< nege: - vcs»v '.'int TARTAkOMJEGyZÉK : VEZÉRCIKK : Egyetemes közgyűlésünk. N. — Töruényjauaslat a kafholikus ön~ kormányzatról. — Mégis mozog a föld. Kiss Bála. — Széljegyzetek. * * * — Alapitóleuél Báró Solymosy Lajos. — Nekrológ. — Belélet — Pályázatok és kirdetések. Egyetemes kőzgyülésíink. Budapesten 1918 éui január 10 és 11-én tartott korszakot jelző egyetemes közgyűlésünk az 1848. XX. te. fokozatos uégrehajtása tárgyában a képuiselőházhoz Gróf Apponyi Albert uk. miniszter által benyújtott töruényjauaslatra uonatkozólag a köuetkező határozatot hozta: , Tárgyaltatik az 1848. XX. te. uégrehajtása kérdésében kiküldött bizottság jelentése, mely szerint a bizottság a szükséges előmunkálatokat nem hajthatta megfelelően uégre, miután a u. és k. miniszter ur az egyház megbízottait már 1917 nouember 15-re, tehát néhány nappal a közgyűlés utáni időpontra hiuta meg tárgyalásra és azóta a töruényjauaslat teruezetét az egyházzal nem közölte, hanem azt 1917 december 21-én a töruényhozáshoz benyújtotta. E szerint a bizottság most a közgyűlést megelőzue ült össze és miután befejezett ténnyel állott szemben, a tárgyalást a töruényjauaslat mérlegelésére szoritotta. A benyújtott 'határozati jauaslat nyomán a bizottság jelentését tudomásul uéue hosszabb beható tárgyalás után az egyetemes közgyűlés megállapítja, hogy az 1«48. XX te. uégrehajtását éppen a jelenlegi uérziuataros időkben az euang. egyház nem kereste, hanem, hogy annak tárgyalását a r. kath. autonomia és az azzal kapcsolatos uagyoni kérdések hozták felszinre, — megállapítja touábbá az egyetemes közgyűlés, hogy nem állott módjábán a töruényjauaslattal az 1848 XX te. rendelkezésének megfelelően előzetesen foglalkozni, mert a két megbízottnak csupán előzetes tájéhoztatásra uolt felhatalmazás sa, ellenben az egyetemes közgyűlés, amely a szükségletek megállapítására, touábbá az egyenlőségi és uiszonossági eluekből folyó köuetelmények előterjesztésére egyházi alkotmányunk értelmében hiuatua lett uolna, nem foglalkozhatott a jauaslattal előzetesen azért sem, mert megbízottai 1917 nouember 15-én tárgyaltak csupán a kormánnyal, uelök a jauaslat végleges teruezete nem közöltetett, december hauában pedig a jauaslat benyujtatuán, arra ezen folytatólagos egyetemes kögyülés már csak utólag teheti meg észreuételeit. Végül sajnálattal állapítja meg az egyetemes közgyűlés, hogy a benyújtott „az 1848 XX te. fokozatos uégrehajtásáról", szóló töruényjauaslat nem felel meg azoknak a jogos igényeknek és uárakozásoknak, amelyeknek kielégítését tőle uárta. Nem felel meg pedig azért, mert bár a töruényhez nem az anyagi, hanem a jogeyyenlőségi szempontok a fontosabbak, a jauaslat a töruénynek mégis csak az 3 §-r>a uan tekintettel, a második §-ban hangsúlyozott egyenlőség és uiszonosság ügyében csupán a párbér kérdését, azt is sérelmesen és igen fogyatékosan érinti, mig a fakultás, katonai lelkészet, hitoktatás, ünneptartás, tanintézetek stb. ügyében nem rendelkezik, mert helytelenül „segélyezésnek" neuezett állami hozzájárulásnak is sem az alapja — amennyiben elauult, 1904 éui kiszámítási adatokra támaszkodik, — sem a módja, sem a mértéke, sem a megkorlátozott célja nem felel meg egyházunk történeti jelentőségének, államjogi helyzetének és autonómiájának, mert a felajánlott hozzájárulás bizonytalan határidőre szóló állami elkötelezésen nyugszik, holott ezzel szemben a római kath. autonómiáról szóló töruényjauaslat most is kezelésben leuő értékes uagyonokat szolgáltat ki az önálló tulajdonul és tesz örökös holtkézi birtokokká, mert mig a róm. kath. autonómiáról szóló töruényjauaslat a uagyon kezelését illetőleg teljesen autonom jogokat ad, addig az 1848. Xx uégrehajtásáról szóló töruényjauaslat az átadandó.