Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-12-28 / 52. szám

370 EVANGEUKU-> ORALLO 1918 ház fejének; jézusnak a neuére minden térd meghajoljon, mennyeieké,'földieké és földalatt va­lóké és minden nyelű vallja, hogy j. Krisztus Ur az Atya Isten dicsőségére. Igy less egy nyáj és egy Pásztor". Adja Isten, hogy Prohásakáék legújabb hiuo szózata is arra törekedjék! Sokat lehetne még azzal jóuá tenni. Sz. M, Emlékfüzet. Az aszódi euang. gyülekezet ilyen eimen adta ki Chugyik Pál lelkipásztorának a reformáció 400-ik éufordúlója alkalmáual el­mondott sziueket felemelő imáit és az euang. öntudatot megerősitő ünnepi beszédét. Köuetendő méltó példának tartjuk. B E J É L B T. A hishonti euang. egyházmegye folyó hó 9-én Nyustyán rendkiuüli közgyűlést tartott a tömegesen megjelent képuiselőkkel s mindkét nembeli érdeklődőkkel színültig megteli ottani eu. templomban Gyürky Pál főesperes és Medueezky Sándor esperességi felügyelő elnöklete mellett. A közgyűlést istentisztelet előzte meg, melyet a főesperes könyörgéssel végzett. Medueezky Sándor megnyiíuán a közgyűlést, beadaítak a megbizóleuelek, melyeknek számbauételéből ki­tűnt, hogy Cserepes, Rimafürész és Tiszolez nem képviseltették magukat. Aztán tárgyalás alá véte­tett a főesperes által magyar és tót nyeluen be­uezetett azon kérdés, hogy az uj államalakulatok sodrába került kishonti euang. egyházmegye ra­gaszUodik-e a magyarországi euang. egyetemes egyház kebelében ualó megmaradáshoz? Az erre köueíkezetí, izzó szenvedélytől uezérelt s indulatos közbeszóiásokaí, majd iít-otí a tö­meg terroristikus vihart keltett felszólalá­sok legtöbbje a napirenden leuő kérdéssel szemben az önnálló tót állam s abban az önálló tót euangelikus egyház óhajtása mel­lett nyilatkozott. Világosan kitűnt, hogy a ti­szolczi egyház által a kebelbeli gyülekezetekhez s némely kiszemelt egyesekhez szétküldött külön vélemény megtette hatását annyira, hogy több egyház képuiselői a helyi gyűléseikben hozott határozataiktól eltérue az esperességi közgyűlés előtt Tiszolez álláspontjára helyezkedtek. Ily kö­rülmények között az elnökség nem bocsátotta a tárgyat szauazás alá, hanem azt ajánlotta a köz­gyűlésnek, hogy a bejelentelt határozati jauaslat s az egyes egyházak véleményes nyilatkozatai vétessenek jegyzőkönyvbe. Ennek egyhangú el­fogadása után a Kishont jöuő sorsára végzetes­nek mutatkozott közgyűlés bezáratott. Elnökségi konferencia. Egyetemes egy­házunk és a kerületek Budapesten tartózkodó elnöksége dec. 20-án ismét tanácskozott s a szükségeseknek látszó intézkedéseket megtette. Sajnálattal vette tudomásúl, hogy a magyar nép­kormány a prot. ügyek kormánybiztosi állást, megosztani nem hajlandó, vagyis külön evang. ügyek védelmére kormánybiztost nem nevez ki, hanem hajlandó a protestáns ügyek kormány­biztosi hivatalnak keretein belül egy evangelikus vallású miniszteri biztost kinevezni, hogy a mi speciális ügyeink is kellő védelmet és képvise­letet nyerjenek. — A nemzetiségi vidékek gyüle-­kezeieinek lehető látogatását a eonfereneia szor­galmazza. — Beadványt intéz a népkormányhoz, hogy a segédlelkészeh kongruáját emelje fel, a uallástanárohat pedig ismerje el rendes lelkészekül s utalja ki részükre mindazon segélyeket: kor­pótlék, családi pótlék, ruhasegély, stb. a melye­ket a rendes lelkészek kapják. — Ugyancsak megkeresi a népkormányi azon kérelemmel, hogy a megszállott területeken a szünetelő állami anyakönyvek uezetését a lelkészekre bizza. — A lelkészeknek ez időszerűit az adóhiuatalok utján kiutalt különféle segélyeket az egyetemes egyház pénztárába kéri, mert innen a lelkészek köny­nyebben uehetik kézhez, mint a megszállott terü­leteken, ahol egyes helyeken az ál mi adóhiva­talok nem is működnek. A konferencia csatlako­zik azon felekezetközi mozgalomhoz, amely a uallástanitásnak az iskolákban ualó meghagyása érdekében szervezkedik s az előkészítő tanács­kozásokban való részvételre felkérte Dr. Hitírieh Ödönt és Dr. Liedemann Frigyest. Világi mind a ketíő, azért, mert a mozgalom ezzel is dokumen­tálni akarja azt, hogy a hitoktatás fenntartása nem a lelkészek ügye, hanem mindnyájunké. — Egyházunk középiskoláinak megtarthatása érde­kébea az elnökség a népkormánnyal tárgyaláso­kat kezdeményez. — Végül a főiskolai hallgatók ellátásának módozatait s más napi kérdéseket beszélték meg. Segé!y~hiáltás Erdélyből. A brassói ev. magyar esperesség lelkészei a f. évi ősz vé­gén az egyetemes felügyelő utján az egyetemes gyűléshez kérvényt adtak be, amelyben rendkí­vüli súlyos anyagi helyzetükre (Erdély megszál­lása, menekülés stb.) való tekintettet az 1918 és 1919. évre rendkívüli segélyt sürgősen kérnek, mert különben képtelenek lesznek különben is kirabolt egyházaikban nehéz hivatásuknak ele­get tenni. A lelkészek ma sem tudják, történt-e intézkedés kérvényük ügyében. Egyesek már, a helyzet rettentő nyomása alatt végzetes lépésre való elhatározás gondolatával foglalkoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents