Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)
1918-12-21 / 51. szám
iM8 1918 eVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 353 világánál indul problémájának megfejtése felé, már már azt hihetné az olvasó, „hogy leküzdi a modern ismeretelmélet emelte gátakat, de bizony a konklúziónál csalódottan kell megállapítani, hogy az egyik ismeretlent szerzőnk is csak egy másik ismeretlennel tudja meghatározni. S bár azt a benyomást kelti, hogy feladatát megoldoitnak találja, amikor á „lélek" szó helyébe ^szólván behelyettesíti az „én"-t, de Kantnak 'scendentalis dialektikájában, a tiszta ész gismusai c. fejezetben körvonalozott fejtei kritikáját Csopják megállapításai sem el. De ettől eltekintve sok nagyon jól felhasználható értékkel gazdagodik, ki figyelemmel lapozgatja át a „Békehírnök" kiadásában megjelent kis munkát. Széljegyzetek. A kifósanodás utján. A forradalmi idő szélsőségek felé ragadta' a lelkeket. Láttuk és látjuk ennek a nyomait mindenfelé. Akik a háborútól az erkölcsiség erősödését várták, szomorúan kiábrándulhattak, ha korábban nem, legalább a forradalom első napjaiban. A forradalmi eseményekhez keués közük uan ugyan ezeknek a tulkapásoknak, de mégis esak az idézte fel őket. Most már kfeaéyük meglátni és megítélni ezeket a szélsőségeket és merünk helyteleníteni forradalmi cselekedeteket is. Ilyen örvendetes dolgot olvashattunk a napokban az egyik legelterjedtebb délutáni lapban. ..Plakátok és Heíiiápok" eimen. A sajtószabadság neuében vétót kiált a sok szennyirodalmi sajtótermék ellen. ,iAz októberi forra> dalom ... az ifjú magyar köztársaság televényéből eddig esak förtelmes duduák nőttek ki gombawiódra — (a sajtó terén). Rendőrség után kiált minden tisztességes, rendes emberben a jóérzés és jóizlés, amikor az utcán szemei szúr egy-egy plakát és öklendeztet egy-egy uj „heti lap", fi plakát a lapot hirdeti, a lap az erkölcstelenséget, Ízléstelenséget, elvaduitságot, fékeveszteítséget." . . . . Szívesen olvassuk az ilyen hangot s örülünk, hogy mások is észreveszik, ami erkölcstelenség. Ha csak mi mondjuk, keuésbbé hiszik el, de íme már a sajtó is látja. (Az Est.) Hátha nemcsak meglátná az eltévelyedéseket, de szívvel-lélekkel szolgálná azt az eszményi célt, amit éppen ebben a cikkben tüz ki: i „Szent a gondolat, ha tiszta és nemes, és szentségtörő, aki békót uet szárnyára, amikor millió betű tengeréből azért repül milliók érzelmének kalitkájába, hogy uilágot gyújtson és gyönyörködtessen." Magyar sajtó 1 de. szép uolna, ha ezt a gondolatot ualósitanád mef; akkor nem uolna szükség ker. alapokon álló saitóuállalatokra 1 De sajnos nagy szükség van rajuk. Hivatás vár a mi szárnyait bontogató nyomda és sajtóvállalatunkra is. Múltúra a falun. A fÖldmivelésügyi miniszter mondotta a legutóbb, hogy kiilön gondjuk tárgyát fogja képezni a falu kulturája. Terveik vannak erre nézue s ezek között fontos szerep fog jutni a falun felállítandó. moziknak. Őszintén szólua félünk ettől, — ha ugyan még lehet valamitől tartanunk, — mert mi ismerjük a mozit és annak kulíurhatásait. Ismerték ezt a korábbi kormányok is és jónak látták, hogy törvénnyel korlátozzák e hatásokat. Igaz, hogy a töruényt még eddig nem hajtották uégre, méri már a jauaslat is nagy felháborodást idézett elő az érdekelt körökben. A lapok tiltakozása alapján mi csak jót uárhatunk tőle; meg azért is, mert a községeknek és erkölcsi testületeknek adta uolna meg a mozik létesítésire a jogot. Kulturális erkölcshaíásar lett uolna ennek a törvénynek, ha végre hajtották volna. Nálunk ugyanis végrehajtatlan igen jó töruények, — sőt egyházi téren is szégyenkezhetünk ilyenek miatt, ilyen mozit állithatott uolna az egyház is, mint erkölcsi testület és bárcsak állított uolna minél többet ' 7mán furcsa tehet egyesek előtt ez a, ^undolal, de praktikus volta,, és hatása kétségtelen. Bizonyítják azt, akik megpróbálták. Volt nekünk is egy ilyen papunk, akit a vetített képei alapján e? is neveztek a hivei „kép-mutató" papnak.,IlyetV képmutatókra nagy szükségünk volna. Ujabban egy ref. egyház állított fel mozit. Péeelen történt, hogy az egyház megvette a mozit és beállította gyönyörű modern gyülekezeti termébe, fiz utolsó mondatnak minden szavát külön figyelembe ajánlom: egyház . . . gyülekezeti terem . . . mozi . . . Milyen nyugodtan várhatnánk az uj idők minden eshetőségeit, ha, legalább a két első egymás mellett állana a mi gyülekezeteinkben. A többit okulásul és példa gyanánt közlöm ez első magyarországi kulíurmoziról: „Filmjei feltétlen tiszták, szórakoztatók, mulattatók, oktatók, jövedelme több, mint a régi mozié és kulturális célokra fordittatik. Törlesztik belőle a nagy terem, az iskola, a rektori lakás és presbitérium tanácskozó terme (1 ez is uj dolog falun. Szerk.^ építésének költségeit. Majd ha ezek az adósságok elfogynak, a jövedelem akkor is kulturális és szociális célokat fog szolgálni." Csak azt tesszük hozzá, hogy ilyen mczivállalatok bizonyára jó és igazi kulturát terjesztenek falun. Ki köveii a nagyszerű példái? ....