Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-12-21 / 51. szám

Budapest 1918. December 21. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP A !a;;«t széliem! és á:-;ya§i $.4?inietben tiie-ío «imdenj»«mű óófctai küil-cmrífíy, a hír hetesek szövege és .íía, v^iarsirví 2z estleges reklamáció is a !.?:> tulajdonosihoz : KfjgvJró Utván ^'•készhez EAkofck'erasarö rr« Pest meg, e,i kiiíöenöő 23 K Kii Ki ŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJ L'ON OS: NOSZKÓ ISTVÁN péfc«

r;-keresitcri lelké*/,. Helyettes szerkesztő: mARCSEK JÁ*OS bpesti vallástanár. FéMKWKATAKSAK: Schölt/ Ödön Dr. Varsányi Mátyás Biatniezky Pál i^fr.Ivi eijter'fs-lolk'ész püspöki 11. lelkész. eiwkotai leikre. fARTA&OHíSaySÉH. Fohász Vers Sántha Károly. — VEZÉRCIKK: Emberek «aggunk. (ásunk körül. Gyöngyösmenti. — Proíestáns irodalmai. Möyer Pál. — Irodalom, zeíelt. - Beléleí — ^algásatok és l»4rd«íásek. Megjelenik hetenként epv toen A lap ír a . Égés/ évre 36 X Félévre .. ,.

v 18 K Egyes szám árd .. 80 } Uiréttmak «a pályaműik a»* : Rgínr oldal ,i) S \ Üí,;l-Í4 CJOg,»- V, líj a; ^riüt VailásohlB" Széljegy-' Karácsony ünnepén 1918. Irgalmazz nékünk irgalmas nagy Isten, Térj hozzánk szent karácsony ünnepén 1 A nagy világon nincs ki megsegítsen, Ma Te is elhagysz, elhagy a remény, Epesztő kétség hervaszt minden orczét, Megalázottan búsul Magyarország, Üzletednek ostora ez itten — Irgalmazz nékünk irgalmas nagy Isten 1 Megbűnhődtünk már multat és jövendőt. Uram, ne büntess minket még tovább 1 Ezer évig vivődtünk elegendőt, Balsorsunk ne legyen még mostohább. Régi dicsőségünk vigasztalását tía fel-feltünik az éji homálybul, Kialszik fénye omló könnyeinkben — Irgalmmazz nékünk irgalmas nagy Isten 1 Most éjszakánkon könnyeink ragyognak, Siratjuk e boldogtalan hazát Atyánk, fogd pártját szegény magyaroknak, Tündököltesd ki jogos igazát 1 Vészélyben a hon, Árpád drága földje, Folyói, síkja, kincses bércze-völgye, Szent mielöttünk minden porszem itten — Irgalmazz nékünk irgalmas nagy Isten 1 Te irgalmas vagy, mert feltűnt az éjre A Hajnalcsillag: a Maszületett. Az uj életnek el kell jönni, végre, Neked: Igazság, Béke, Szeretet. Atyánk, állj mellénk a oszlik a sötétség, Csillag vezérel minket a reménység, S az angyölokkal zengjük szikla-hitben: Dicsőség Néked irgalmas nagy Isteni Ámen. Sántha Hároly. mberek uagyunk . . . A Békesség karácsonyi napjai gyászosabb időkben ínég sohasem uirradtak fel a Kárpátok öuezte bonfiaira s igy a mi euang. egyházunkra is, mint éppen most. A uilágokat kormányzó Isten, ki nemcsak az Igében, nemcsak a különféle íheológiai rendszerekben, nemcsak a ualíásos élet tapasztalataiban, hanem a ualóságnah az egész uniuersurnra ki^ terjedő uilágában él

4 a gyarlóságnak e földi sártekén élő gyermekeiuel megbékélt. Blfedezue gyengeségét, megbocsátua eltéuelyedését, békességet ajánlott fel az emberi nemnek szenl karácsony éjszakáján. És az ember, képmása Istennek ezen a bolygón, nem tud a megbocsátás, a szereteí. a békesség szellemének hódolni. A béke angyala leszállt a földre. Átsuhant nemzetek, országok, tengerek felett. S elhozta a millió -sziu sóvárogta földi békét. De ennek olajágát emberek kezébe tette le. j S amint letette, mintha messze-messae elröppeni, elszállt uolna uissza oda, ahol — ugyIátszik — egyedül uan az igaz békének hazája. Mert itt alant, mint annyiszor, most sem íud termékeny talajra találni ez, amit nekünk embereknek aláhozott. Mert embereknek hozta. És hozzá olyanokra bista, akiknek sziaét a szent karácsonyi hangulat, a szeretet soha nem járta át. Különben a megbocsátás, emberszeretet, megértés szeü*mét nem gyűrte uolna le a huszadik században is az örök emberi, fí bosszuuágy, a kapzsiság, a kizsákmányolási oágy, az egyéni és nemzeti önzés — bár gyarló — de óriási ereje. És most az erők uiharai által felkorbácsolt öruénylő tengerén hullámzik édes hazánk és uele euang. anyaszentegyházunk esónaka.