Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-11-03 / 43-44. szám

1918 EVANGELIKUS ORALLO 1918 11. Természetes dolog most már, hogy ahol nem elegendő az iskolafentartó ereje, aminthogy nálunk seholsem elengedő minden személyi és do­logi igény kielégítésére, ott újra meg újra esak az államnak kötelessége, hogy ne kiuánjon le­mondást az eddig megadott támogatásról s ne tartson szünetet a hiányok pótlásában, hanem a saját jól felfogott érdekében is siessen megui­gasztalni a szenvedőt és talpra állítani a roska­dót. Mi euangeíikus tanárok ualóban sokat szen­uedünk a háborús drágasági uiszonyok, s már­már összeroskadunk a ránk háramló munka ter­he alatt. De ugyanígy tengődik minden oktató munkás, aki puszta fizetéséből kénytelen meg­élni akkor, mikor a fizetés megközelítőleg sem elegendő a megélhetésre. Kötelességünk tehát ugy a magunk, mint a jöuő tanári nemzedék ér­dekében, különösen pedig az anyagi gondoktól nem zaklatott tanító és neuelő munka sikerének biztosítása céljából kérni, sürgetni, köuetelni meg­élhetési igényeink kielégítését. 12. Az a tény, hogy nemzeti létünk uédelmé­ért kell a háborút uiselnünk, megacélozza erőn­ket; de az a mód, amely szerint az egyéni ha­szonért lihegő tülekedésben eltolódott minden ér­tékelés, szárnyát szegi eszményi törekuéseink­nek. Solmki nem irtható idealizmusunk mégis azt parancsolja, hogy mennél nagyobbak terheink, an­nál nagyobb erőt fejtsünk ki eluiselésükre, s mennél keseruesebbek tapasztalataink, annál in­kább küzdjünk e mindenkép ueszedelmes áram­lat ellen. Nincs módunkban, hogy megszüntessük a háborút; de uannak eszközeink arra, hogy az ifjúságot a béke gondolatára neueljük, mint a mű­veltségnek legfőbb éltető elemére. Semmi szük­ség arra, hogy e tekintetben többé uagy keuésb­bé tetszetős jelszavak után induljunk, amelyek ma divatba jönnek, holnap feledésbe merülnek; elég annyit megértetnünk s vezető gondolatul to­uább plántálnunk, hogy nagy áldozatokat követelt a háború, de még nagyobbakat is meg kell hoz­nunk a békéért. 13. Evangélikus gimnáziumaink a háború alatt a legmesszebb menő határig önfeláldozó munkát uégeztek a hazafias, emberbaráti és köz­művelődési kötelességek terén egyaránt. Ez a munka a maga kis területén elő tudta teremteni a hadviselésnek számos eszközét, de útját nem álhatta a háború általános romboló hatásának. Különösen erkölcsi javaink mentek veszendőbe az anyagelvi felfogás, kíméletlen önzés, határ­talan kapzsiság feneketlen fertőjében. A nemzeti műveltség továbbépítését biztosító uj életbe csak a romok eltakarítása után léphetünk, amelyek vi­lágosan gondolkoeó s elszántan cselekvő mun­kásokra várnak. S minthogy e romok közt ott látjuk a mi megviselt egyéniségünk, megtépett családi fészkünk s megrendült tanári társadal­munk viharverte hajóját is, álljunk a helyünkön, mig el nem esünk; szervezkedjünk, míg meg nem hallgatnak bennünket; harcoljunk, mig nem győzünk 1 Az evangelikus nyomda és sajíoválialal részvénytársaság alapítási tervezete. Előzetes tájékoztatás céljából közöljük a kibocsátandó tervezetet, amely igy szól: I. A társaság célja és tárgya: a nyomda­szakmába vágó összes üzemek létesítése, foly­tatása, hírlapok, folyóiratok és könyvek kiadása. II. A társaság határozatlan időre alakul. III. A társaság alaptőkéje: egy millió koro­nában állapittatik meg, mely 20000 darab egyen­ként 50 K. azaz ötuen korona néuértékü rész­uényre oszlik, fl részuények néure szólnak és 50 K., 500 K., 1000 K., 5000 K. és 10000 K. néu­értékü összefoglalt címletekben bocsáttatnak ki. IV. A társasággal szemben esak azok a részuényesek gyakorolhatják jogaikat, a kik a társaság igazgatóságának hozzájárulásáual sze­rezték részuényeiket. V. Az alapitók fenntartják maguknak a jo­got, hogy a társaság első igazgatóságát az első három éure kineuezhessék. VI. flz aláírás zárhatárideje 1919 január hó 31-ik napja, a meddig a jegyzett részuény néu­értékének teljes összege befizetendő. A befizeté­sek az egyesült budapesti főuárosi takarékpénz­tárnál eszközlendők. VII. flz alakuló közgyűlés 1919 február hó 27-ik napján d. u. 4 órakor tartatik meg Buda­pesten az ág. hitu. eu. egyház Deák-téri épületé­nek tanácstermében (Feljárás a IV. Sütő-u. 1. sz. kapun). Budapesten, 1918. október hó 2-án. Báró Solymosy Lajos egy. felügyelő, Geduly Henrik püspök, Kapi Béla püspök, Dr. Raffay Sándor püspök, Szentiuányi Árpád ker. felügy. Dr. Zsigmondy ]enó ker. felügyelő, Dr. Kéler Zoltán ker, felügyelő, Dr. Szelényi flladár egy főjegyző, Dr. Liedernann Frigyes ker. főjegyző Dr. Sztranyauszky Sándor ker. jegyző, Szentiuá nyi József ker. jegyző, Paulik János ker. főjegy ző, lelkész egyes, elnök, Münnich Kálmán egy házm. felügyelő, Dr. Danovics János egyházm felügyelő, Jánossy Lajos esperes, Zoch Sámuel lelkész, Noszkó Istuán lelkész.

Next

/
Thumbnails
Contents