Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-10-04 / 40. szám

1918 EVANGF.Í-IKUS ŐRÁLLÓ 295 tének erősítése esak töredék-eredmény. Egyházat építeni esak a hiuek hitén és életén keresztül lehet. Éppen azért az igazi egyházkormányzat nem merül ki a külső rend és egység biztosítá­sában, hanem utolsó célját a hitéleti közösség erősítésében bírja. Ez az egyházkormányzat programmjának elutasithatatlan isteni alapja. Az egyház belső erejének és hitegységének kiépí­tése azután megadja az egyház külső szeruezeté­nek s külső elhelyezkedésének keduező feltételeit. Testuérem! Nehéz, de nagy időben lépsz dieső elődök örökébe. Körülöttönk tüztengerbe merül a féluilág, lábunk alatt megremeg a föld, s gomolygó uiharfelhők sötétjéből a rémület pa­ripáin ijesztő óriások közelednek felénk, kezük­ben kard, ajkukon ellenséges szellemi áramlat herold-szaua. Megbirja-e egyházunk a mégin­duló nehéz küzdelmet? Lesz-e anyagi és erköl­csi ereje munkáual beilleszkedni az átértékesü­léssel és erőeltolódással kialakuló uj uilágba? Testuérem! Az egekre nézz és ne félj 1 Nem az örök eszmények, hanem csak a gyarló ember­hitek inogtak meg. És nem az ember-erők, hanem az isteni igazságok győzik meg a uilágot. Nagy alakulások megnehezíthetik, de meg nem szünte­tik egyházunk hiuatását. Nem mulandó ember­gondolat, hanem maga a uilágkormányzó Isten bízta reánk a reformáció áldásait: az örökkéualó kijelentést, a lelkiismereti szabadságot, az Úr üduözitó kegyelmen megépülő s az egyéni meg­győződés mélységeiből erősödő uallásosságot. Reánk bizta, hogy úgy építsük a nemzetet, az emberiséget, hogy legyünk az ő örökkéualó is­teni akaratának lélekbe irott leuele. Az egyház éruényesülésének és létjogának mértéke az egy­ház lelkébe irott isteni megbízás betöltésének mértékétől függ. Ha szóba ueszitjük erőnket, s a mult dicsőségéuel leplezzük uj küzdésre, alkal­mazkodásra, alkotásra képtelenségünket, akkor is uégigzúg Tertulliánnak az elerőtlenedett uallá­sok felett ítélkező szaua: „Kik uagy tok? honnan jöttök? mit akartok? . . „ fí tegnapéi u^gytok!" De ha munkáual, eszmény megualósitásáual, isteni karizmáink értékesitéséuel, egyházunk örökkéualó igazságainak megőrzéséuel s a uáltozott időkben ualó éruényesitéséüel egyakarattal és egy sziuuel dolgozunk, akkor mienk a jöuendő. Elmaradhat­nak mögöttünk kiélt eszmék, mint a uilágür éj­szakájába temetkező, kiégett csillagok, a tegnap uallásai fölött diadalmasan előretör a holnap ual­lása: az isteni kegyelem és szeretet, az emberi munka és méltóság, a lelkiismeret és emberjóság uallása: a Krisztus lelkének egyházunk lelkébe jegyzett örök bizonyságleuele. Erre a nagy munkára hiuattál, Testuérem, indulj az Ur kegyelmének erejéuel. Légy az Úr kegyelme és hited által erős. Higyj egyházunk s önmagad hiuatásában s mindkettőbe uetett bi­zodalmadat erősítse az Úrba uetett bizodalom. „Ilyen nagy bizodalommal ualó dicsekedésünk a Krisztus által uagyon Isten előtt. Nem hogy al­kalmatosak uolnánk mi magunktól ualaminek gondolására, úgymint magunktól, hanem hogy alkalmatosak uagyunk, Istentől uagyon 1" Ha pedig egykor uisszaadod a lelkedbe irott megbízó leuelet, a te megbízó Istenednek, legyen előtte kedues az az emberi uálasz, mit arra földi életed reájegyzett. Egyházunk fejlődésében pe­dig maradjon meg minden időkben ama igazi bizonyságleueled, „mely nem téntáual, hanem az élő Isten lelkéuel íratott, nem kőtáblára, hanem az egyház sziuébe." Ez a bizonyságleuél uilá­gitson át a mulandóságból az örökkéualóságba s hirdesse az Úr kegyelmének ember-munkában megnyilatkozó dicsőségét. Amen. ffz euangelikus gimnáziumok munkája a háború alatt. Irta: Dr. Uietórisz József. 1. A magyar középiskolának gimnáziumi és reáliskolai ágazata, jellegére ualó tekintet nél­kül, külön-külön a részletekben is egységes, ösz­szefoglalua pedig nagyjában megegyező tanteru és utasítások szerint uégzi a maga munkáját. Ha semmi egyébb nem lenne ez a munka, mint az előirt rendeletek uégrehajtása, nem lenne okunk arra, hogy különbséget tegyünk felekezeti és nem felekezeti intézet között. Könnyen föltehető ugyan­is, hogy az egységes célt egységes eszközök fogják biztosítani. Minthogy azonban ma még nem jutottunk oda, hogy a felekezetiességtől men­tes közoktatásról mint kizárólag az állam jogá­ról és kötelességéről beszélhessünk: egyelőre annyit állapítsunk meg, hogy különbség akkor is lesz az iskolák között; sőt nemcsak elkerülhetet­len, hanem kiuánatos is, hogy legyen különbség. Elkerülhetetlen, mert emberi egyéniségen alapul, és kiuánatos, mert uersenyre buzdit. 2. Mennél behatóbban uizsgáljuk a mi mun­kánkat, annál inkább arra a meggyőződésre ju­tunk, hogy (e munka) teljesen beleilleszkedik ugyan a magyar középiskolák háborús teuékeny­ségébe, mégis uannak számszerűleg ki nem mu­tatható, szinte alig mérlegelhető jelenségek, ame­lyek megengedhetőué teszik, hogy külön az euan­gelikus gimnáziumok munkájáról beszéljünk. E különbség egyik oka az euangelikus tanár hiua­tásában, a másik az euangelikus gimnáziumok­nak, hogy ugy mondjam leuegőjében rejlik. Szán­dékosan mondom, hogy rejlik, mert se nem hiual­kodik, se nem erőszakoskodik, fíz euangelikus

Next

/
Thumbnails
Contents