Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-09-18 / 38-39. szám

1918 Uj Magyarország, boldog és szabadi Ez jelszavunk s ez a te jelszavad, jelszónk imádba olvad s égre száll — A honfiért a második pohár 1 Hi püspökséget kiván, szól az írás, jó munkát kiván, ámde nehezet: Nemcsak méltóság ez, hanem bajvívás, Szolgálat s vigyázás ezrek felett. Van fegyvered: az Evangyéliom, S Rád itt babér, odafenn pálma vár — A püspökért a harmadik pohár 1 SÁNTHA KÁROLY. fi MELE közgyűlése. Egyetemes lelkészi egyesületünk szeptemb. 10-én tartotta meg éui rendes közgyűlését Budapesten. Előtte ualó nap az egyesület uálasztmánya ülésezett s készitette elő a tárgyakat. Itt történt meg, hogy Dr. Raffay Sándor elnököt a uálasztmány püspökké ualó uálasztása alkalmából igen meleg szeretettel üduözölte. A közgyűlésen az egyesületnek 57 tagja jelent meg, a kik nagy figyelemmel hallgatták az előadásokat s szeretettel uettek részt a tanácskozásokban. Ének, ima s röuid elnöki megnyitó után Pröhle Henrik buzditó és épitő Írásmagyarázatot tartott. Köuetkeztek az előadások. Dr. Halmi Béla ismertette az uj eodexet, melyet XV. Benedek 1917. május 27. kelt „Prouidentissima mater Ecelesia" kezdetű konstitueiójáual hirdette ki s hatályba lépését 1918. máj. 19-re rendelte el. A kódex házasságogi kánonjáual felkauarja az ország uallási békéjét, a ualódi szentélybe beledobja a uiszály és gyűlölködés üszkét, sérti a házasságra lépők lelki jismeretét, de elsősorban az állami souuerenitás eluét, mely megköueteli, hogy ugyanazon a területen a joguiszonyok kötelező rendjét -— esak is az állam határozza meg. De ha a kath. egyház még mindig a polgári joguiszonyok szabályozását köueteli, illetéktelenül túlterjeszkedik természetes körén és hiuatásán és uallásosság érdekéuel csak leplezi a hatalmi érdekek éruényesitését. Igaz, hogy itt oly felekezeti támadással állunk szemben, mely a dogmát állítja előtérbe, de tényleg az izgatás oly nemét folytatja, melyet tűrni és megengedni egyáltalában nem szabad. A codex a uegyes házasságokat seuerissime tiltja, még pedig, ha belőle a kath. félre uagy gyermekeire ueszedelem származik: „iuris diuini" a tilalom, mely alól felmentés esak ugy adható, ha a házasulandó felek írásbeli kauciót adnak, melyben a nem katholikus félnek meg kell igérni, hogy gyermekeit kath. uallásban fogja neuelni, a kath. félnek pedig lelkiismereti kötelességéué tétetik a másik fél megtérítése. A codex a polgári házasságot ágyasságnak tekinti, melyből a publica honestes akadálya származik. A eultus disparitás folytán a zsidó és kath. fél kö zött kötött házasság éruénytelen. Igaz, hogy ezeknek az egyházi szabályoknak ma már nincs eiuilis éruényük, de nem lehet lekicsinyelni a kath. hiuekre gyakorolt hatását, s minden esetre arra fognak törekedni, hogy házasságuk uallásuk szabálya szerint se soroztassék ágyasságnak és sokan fognak uisszariadni attól, hogy a kath egyház által megbélyegzett házasságkötéshez folyamodjanak. Nem szabad tűrni, hogy a codex oly hitet gyökereztessen meg az állampolgárok egyrészének lelkében, hogy kétféle házasság uan : az egyik — a kath. lelkész előtt kötött.— teljes éruényü, a másik ezen házasságnál alábbualóbb, mit a hiuóknek kerülni kell. Az államnak a kötelessége a házasságok erkölcsi integritásáról gondoskodni, mert az államnak legnagyobb érdeke, hogy minden házasság — amit ő megenged — erkölcsileg és jogilag egyenlő legyen. A uitás kérdést a kath. püspöki kar állásfoglalása se juttathatja nyuguó pontra, hogy t. i. a uegyes házasságok éruényességét elismerő pápai dekrétum nem tekintendő részleges jognak, melynek éruényessége meg nem szűnt. A püspöki karnak számtalanszor lett uolna módjában ez álláspontját éruényesiteni a kodifikálás hosszú ideje alatt, legutóbb akkor, mikor a ternezetet hozzászólás uégett megküldték neki, miért nem éruényesitették e nézetüket e fontos kérdésben? Különben is a püspöki karnak nincs joga a töruénykönuuet hitelesen magyarázni. A kérdés tehát még nincs eldöntue, fenn kell tartanunk ouó, tiltakozó, sérelmünk oruoslását köuetelő álláspontunkat. Az értékes munkát a közgyűlést kinyomatni, a lelkészek, felügyelők, országgyűlési képuiselők között terjeszteni határozta el s felkéri az egyetemes közgyűlést, hogy a kultuszminisztériumhoz és az országgyűléshez irjon fel. A munkát az egyesület német nyelure is lefordíttatja. Ezen kiuül a közgyűlés elhatározta, hogy felkéri a lelkészeket, hogy a jegyeseket a házasságról, egyházunk jogairól feluilágositsák s állítsák uissza az egyházi eljegyzést. Végül felhiuja a Luther Társaságot arra, hogy hiueink tájékoztatására egy népiratot adjon ki röuid időn belül. Nagy Lajos uolt a köuetkező előadó. „Csatlakozhatunk-e mi protestánsok a központi Sajtóuállalathoz?" Munkájának főbb gondolatai ezek uoltak: Róma a Központi Sajtómozgalom propagandálása érdekében közös táborba akarja hiuni a „protestáns testuéreket" is. De ugyan akkor, emikor az eretnek protestánsokat a Sajtóuállalaí