Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-08-10 / 33. szám

244 EVANGÉLIKUS ORALLO 1918 személyes gondját képezi mindenik. Istentől nyert kharizmáinkat Isten országa szolgálatába kell állítanunk. Majd a lelkipásztori szubjektiu munka alapuető fontosságát emeli ki. fl mostani háborús uiszonyoö között ne akarjon a lelkész se békeapostol, se háborús uszitó lenni. Legyen rendithetetlen bizodalmas hite és szánja, keserülje a sokaságot, aki hiueiuel együtt érez. fl Krisztus igájának ne a terhét, hanem esak a gyönyörűségét érezze, akinek öröme a kötelességteljesítés. Munkája uégzésére szerezzen maga mellé segítő társakat, elsősorban a presbytereket Az előadást köuette a uele szoros kapcsolatban álló második, amelyet Wallrabenstein Jakab tartott a „lelkipásztorkodás feladatai"-ról. A lelkipásztorkodás feladata az, hogy a lelkész eszköz legyen az embereknek Istenhez ualó csatolásában. A lelkipásztorkodás produktiu munka, ha annak eredményeit nem is mi aratjuk le. Mindég idelizmussal uégezzük. A lelkészi állás csekély jöuedelmének okát is abban keresi, hogy keués a lelkipásztor. Önmagunkban is és nemcsak a gyülekezetben kell ennek okait keresnünk. Nem értjük egészen a szolgáló és önfeláldozó Krisztus ideálját. Bodelsruingh is azér

r tudott eredményeket felmutatni, mert ez élt benne. Uannak fáradt, rezignált lelkészek, uannak pontos adminisztrátorok paraszt lelkészek, kereskedő, koesmás lelkészek, kártyás kaszinós papok. A gyülekezet lelkiismerete alszik s elnézi mindezt, aratnak azonban a szekták. A jegyzőkönyuek szerint minden rendben uan, esak az élet hiányzik. A szektáktól el kell tanulnunk a családok gondos látogatását, a nemcsak hiuásra ualó beteglátogatást. Szükséges és fontos a jó traktátusok osztogatása. Csak megértő lelkész uégezheti mindezt. Tetteink is fedjék mindég szauainkat. Szükséges a mi újjászületésünk, hogy gyülekezeteink is újjászülessenek. Legyünk elégedetlenek a jelenben és bizzunk a jobb jöuőben. A két előadással kapcsolatos megbeszélés a presbitériumnak újjáalakítása és a lelkipásztornak a különböző életuiszonyokban ualó uiselkedése és az iratterjesztés körül mozgott flz elmaradt harmadik előadás helyett kellemes kirándulást • tettünk Eperjes határában Borkut-forráshoz. Itteni beszélgetésünk a tábori lelkészet kérdéséuel foglalkozott. Este Takaró Géza folytatta és fejezte be a Szentföldről tartott tanulságos előadását. III. Harmadik napon az ifjúság gondozásának a problémája uolt a programmunk. Ezt a munkát is az előzőkhöz hasonló áhítattal kezdtük. Bibliatanulmányunk alapja Luk. 15. 11—13; Máté 19. 16—26; II. Tim. 2. 22. uolt. Ezt a beszélgetést is br. Podmaniczky uezette. flz első előadást Maresek János tartotta „az ijjusági munka elöföltételeiről". Erkölcsös uj nemzedéket akarunk neuelni, a melyben a uallás energia-forrás, ez az ifjúsági munka célja. Az ifjúsági kateehesis jó dolog, de ennél tágabb körű munkára uan szükség. Az ifjúsági belmisszió nyújtja ezt. A „belmisszió" kezd pagyon aktuális lenni, elnöki megnyitók hangoztatják, — sőt lapja is lett, belmissziói munka azonban nincs, — uagy alig uan. Sajnos, hogy kezd a szó felkapott frázis lenni, ami épen itt nagyon ueszedelmes. Elhárítja azt a kifogást, hogy a belmisszió pénzkérdés, mert az az egyéniség kérdése, amely létrehozza a szükséges költségeit is. Alapja és háttere a gyülekezet, célja pedig a gyülekezeti élet kiépítése, fl gyülekezetek különböző állapota (élőhalott, ébresztő élő) szerint különböző a munka alakja. Előbbiekben e megalkotás, utóbbiban a gondozás a feladat. A munka kiindulási pontja a gyülekezet alapos megismerése, flzután jön az Isten igéjéuel hasogjtott talajmüuelés, pasztoraHs, bibliaórák. A komolyan uett, nem csupán zeneszámokból, szaualatokból álló, esetleg ualami magas problémát fejtegető uallásos esték szintén jó hatásúak, de mégis alárendelt jelentőségűek. Személyes munka, egyénenkénti foglalkozás a fő. flz ifjúsági egyletekbőljelentett imponáló taglétszám nem bizonyítéka a helyes munkának, sőt az ellenkezője, flz alaposz munka hosszú időt uesz igénybe s próbára teszi türelmünket s belmissziói készségünket. Óu az egyleteskedéstől, s az alapszabályokkal ualó kezdéstől. Emersonnak a jó kezdetről szóló megállapításait ajánlja, amely kiesi, egyszerű és szerény. Elengedhetetlen az ifjúság ismerete és szeretete, s nagy hiuatásának látása. Óua int az estélyek, bálok rendezésétől, hanem a csöndes, komoly órákat, bibliai eszmecseréket és épületesen, szerényen szórakoztató órákat, délutánokat ajánlja, fl tanonc és cseléd kérdés ügyére hiúja fel a figyelmet, fl lelkipásztor keresztyén egyénisége a legfontosabb előfeltétel. Ezután Turóezy Zoltán beszélt „az ifjúsági munka feladatairól". fl mai ifjuságunk állapotrajzát adja. Nem mind eluetni ualó, az természetes. Falusi ifjuságunk ma: a kulturális tudatlanság. Keressük igehirdetésünk nyomait s nem találjuk. Tiszteletlenség még a szülőkkel és sokszor Istennel szemben is. Viselkedésük a templomban sok kiuánni ualót hagy. Vasárnapi mulatozásaiknak a legtöbb esetben uerekedés a uége. Rámutat a háború és katonáskodás bűneire: paráznaság, duruaság. Foglalkozik a uárosi ifjúsággal, ahol a gyermek