Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-07-06 / 28. szám

eVANGELIKUS ORAl LO 1918 204 tollának a hegye. No hát állok elébe. Éppen azért nem névtelenül, nem -- mint ilyenkor a kel­lemetlenségtől elég gyánán meglapuló „néntelen hősök" szokták — talányt adok fel az Eu. Lap szerkesztőjének, de egész nyiltan kijelentem, hogy sem a lelkészi jellemhez, sem az általunk szószéken hirdetett euangéliumi szellemhez, sem a sajtónk becsületéhez, a nyomtatott betű értéké­hez, sem komoly közéleti szereplőkhöz méltónak nem találtam s nem találom ezt az eluakult és eluadult egyoldalú személyeskedést. Visszauet árnya arra, aki ezt megunás nélkül mestérség­ként folytatja; de mi halálosan unalmasnak és betegesen kicsinyesnek és gonoszul feketének tartjuk. fí terrortól, mely természetszerűleg sötét nimbuszként körülueszi a tollal nem eluekért harcoló, de a tollal szurkáló matadorokat, nem ijed meg. Miskolc, 1918. junius 24. Duszík Lajos. Széljegyzetek. Püspöhi szó a zsidókhoz, fi napisajtó országos ügyet es'inált belőle, hozzászólunk hát mi is. Az Egyenlőség e. zsidó lap 25.000 koro­nás alapituányt gyűjtött a Baltazár püspök neué­re református lelkészképző célokra. Meg is ér­demli e különben szép elismerést — Baltazár püspök, aki többször tett kitüntető nyilatkozato­kat a zsidókról, sőt a fenti lapban önfeláldozó háborús szereplésüket is kidomborította. Az ala­pituány átadásánál igazságok és nagyon erős bókok hangzottak el, de hát ez nálunk igy szo­kás. A zsidó szónokok a „a református egyház nemzetfenntartó hiuatását" és „Baltazár püspök fellépésének történeti jelentőségét" méltatták. Azu­tán a püspök beszélt: „a uallási szenuedélyeket a háború nem tudta lehűteni. Az antiszemitizmus a zauarosban kezd halászni a zsidókra, fi ha­nyatló társadalmak uilágnézete a tehetetlenség gyűlölködése és türelmetlensége más fajok (tehát mégse egészen uallási szenuedély 1 Gikkiró) szel­lemi és anyagi tehetsége ellen. Országának el­pusztulása után inkuizieiókon keresztül uörös és sárga folttal őrizte a zsidóság hitét 2000 éuen át s a guny és lenézés ostora alatt is mindig a ha­ladás kouásza uolt a uilág sorsában. Ehhez olyan heroizmus kell, amelynek nincs mása. fi társa­dalom nemes uersenyében nem nélkülözhetjük azokat az értékeket, amelyeket a zsidóság szel­lemi, gazdasági, müuészeti és irodalmi kulturája fölhalmozott". — fi közönség percekig tapsolt, — amiben mi nem tudunk résztuenni, mert a túlsá­gosan idealuiált és nagyon keresett szinü képe­ket nem szeretjük, mi jobban szeretjük inkább az erkölcsi mértéke telőuenni és a festett uilág he­lyett az igaz szabad természetet. Meg minket az egyedül álló heroizmus annyira uonz, hogy mi egyedül annak a szolgálatába szegődünk. Hangok a paroehiáról. Az elmúlt he­tekben két olyan kimagasló dolog történt, amely nagyon is méltó, hogy mindannyian örüljünk fe­lette. Lapunkban is megemlékeztünk róla, hogy egyik reménység öuezett fiatal tudósunknak Dr. Obál Bélának egy dolgozatát oluasták fel a Ma­gyar Tudományos Akadémián. Ebben erősen ki­domborította a mi nagy Lutherünknek a német politikára ualó eredményes és nagyszerű hatá­sát, ami abban a diszes társaságban is nagyon uj uolt és hozzájárult egy igazi Lutherkép meg­jelenítéséhez. Egy másik szintén előkelő helyen, a Kisfa­ludy Társaságban egyik ueterán papunknak, a tótkomlósi csendes paroehián a biblia, a család és az irodalom ideális légkörében működő Gaj­dács Pálnak a lantját pengették. Előttem egy 38 nyomtatott oldalas könyu, melyben Dr. Kemény Gábor „Gajdács Pál költészetét méltatja." Itt uan a Kisfaludy Társaság Sajó Sándor által meg­szerkesztett nagyon elismerő bírálata, a nyom­tatásban és nagyobb részben — sajnos — csak kéziratban benyújtott költői müuekről. „Az egé­szen elomló meleg magyar érzés egy uj, meg­nemesedett Tinódira emlékeztet, formájában pe­dig, főleg rimelésben Gajdács Pál igazán kiuáló. Valósággal mestere a rimnek. Szinte éluezet megfigyelni, mekkora gyönyörűséggel, milyen fiatalos héuuel szöui-fonja a uersszakokat". Arany János iskolájának egyik lecjkiuálóbb tanituánya. Örül a lelkünk, ha a mi családunk tagjairól oluashatunk ilyeneket. Csak azt az egyet kér­dezzük, nincs-e nekünk tudományos és irodalmi társaságunk, hogy magunk között is dalolhatná­nak a szárnyat neuelő „ősi fészekből kikerü­lő" fiaink?! B E j É L E T. Raffay az uj püspök. A bányai egyház­kerület szauazatbontó bizottsága julius 5-én bon­totta fel Budapesten az elrendelt pótuálasztás al­kalmából beadott gyülekezeti szauazatokat. Az összes beadott szauazatok elfogadása mellett eredményként megállapította a bizottság, hogy a 390 szauazatból Dr. Raffay Sándor budapesti lel­készre esett 208, Dr. Szeberényi Lajos békés­csabai lelkészre pedig 182 s igy á bizottság el-

Next

/
Thumbnails
Contents