Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)
1918-06-29 / 27. szám
XIV. év. Budapest, 1918. junius 29 fP . A 27. szám. EYAME1IK1IS QRALLO EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A laset szellemi és anya§i tekintetben üteté mindennemű postai kütöemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleg« reWamáeió i« a lap tulajdonosához: Nosr.ká István lelkészhez Rákotk er«»sm r v.i (Pest megye) küldendő. S3 á3 FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJ HONOS: NOSZKÓ ISTVÁN rátet^ka'e»*turi lelkes/. Helyettes szerke«ztő: mARCSEK ]ÁNOS bpesti vallástanár. KÖM UNK ATA KSAK : Schölts Ödön D P . Varsányi Mátyás Blatniczky Pál ií'.vK'i esp«r«8-l8lk<fs». Imiai II. lelkész. eiukotai lelkész Megjelenik hetenként eov iven A lap ár* : Egész évre 20 K Félévre 10 K Egyes szám ára 50 f Hiiílet^ök es ptiy iznrok ai« tópé&s olilfci . . . 40 K Állani» u' yc.es si^riat TARTALOM]Bfl|I3Ét{ s VBZÉRStHK : A jelölés rendszerének szükségessége az egyházi választások" nál. Lándori Kéler Bertalan. — Az Autonómia. Duszik Lajos. — A nem magyar szavazatokról. Zoeh Sámuel. — Belélct — Pályázatok és hirdetések. A jelölés rendszerének szükségessége az egyházi választásoknál. Az a uita, mely az utóbbi időben az „Euang. Őrálló" és az „Euang. Lap" kőzött támadt a bányakerületi püspökuálasztás pótuálasztása körül, oly fontos, hogy az egyház közuéleményének figyelmét méltán uonja magára. Nem két pártnak, nem a két lapnak kérdése, illetue uitája ez, hanem az egész egyházé, melynek kötelesséqe mindazt, ami ez egyházi töruények iránti tiszteletet, az egyház belső nyugalmát tárgyazza, komoly figyelemmel kisérni, s nekünk az egyház tisztuiselőinek indulat és keserűség nélkül, de azon komoly méltósággal kell e tárgy fölött elmélkednünk, melyet annak kényessége, fontossága megkiuán. Feszült figyelemmel oluastuk ugy az Euang, Őrálló, mint az Euang. Lap-nak az e tárgyra uonatkozó közölt uéleményét, s meleg érzéssel, de elfogultság nélkül és pártatlansággal uizsgáltunk meg minden sort, helyeset és téueset egyenlő figyelemre méltatua, mert célunk az uolt, hqgy uéleményünk e kérdésben részrehajlás nélküli legyen, s a szóban forgó kérdés tárgyának elui oldalát uilágitsuk meg. Az Euang. Lap f. éui 24. számának szemle rouatában „A bányakerületi püspökuálasztás" eim alatt megjelent közleményben nézete szerint „a helyzet kulcsa ma a jelöltek kezében uan", azért ha egyikök uisszalépne, akkor az egész uálasztás meg uolna ismétlendő, miáltal közbizalomnak öruendő egyén foglalhatná el a püspöki széket. Ezzel szemben az Euang. Őrálló szerint a pótuálasztásnál szereplő egyik egyén uisszalépése nem uonja maga után a uálasztás megismétlését, mert az 1873. éui XXXlll. te. 8. §-ának utolsó bekezdésében foglaltak analógiájára az ellenjelölt nélkül maradt jelölt töruényesen meguálasztottnak tekintendő, mert az éruényes szauazatok általános többségét elnyerte miuel a uisszalépett, tehát nem létező jelöltre leadott szauazatok éruénytelenek. Az Euang. Lap uéleménye, illetue tanácsa a szóbanforgó egyének részére, teljesen helytelen, s az semmiféle éruuel nem bizonyítható, amint azt a neuezett cikk nem is teszi, s csupán mint magánuélemény kerülhet szóba. E. fl.-unk nem ismeri a jelölt állítás kötelezettségét, mert az egyházközségek közgyűlésének az E. A. 45. §-a értelmében .meg uan az a joga, hogy a közgyűlésen megnyiluánuló altalános többség uéleménye bármely, az E. A. 137. §-a kellékeinek megfelelő egyénre adható (a kerület 5 uálasztásnál) annak előzetes tudta, megkérdezése nélkül, sőt beleegyezése ellenére is, amint erre a legutóbbi időben is uolt példa. E. A.-unk ezen élűéből kifolyólag, t. i., hogy miuel nincs jelölt állítás, jelöltről és jelölésről sem lehet szó, ennélfogua a jelöléstől ualó uiszszalépésről beszélni lehetetlenség. Igaz ugyan, hogy az E. A. 102. §-ának e) pontja a pótuálasztásnál szereplő két egyént jelöltnek neuezi, mi a töruény magyarázatát gyakorolua nem lehet más, mint szerkesztési hiba, mert hiszen az E. A. 102. §-ának a) pontja nem azt mondja, hogy azt a két jelöltet kell uj szauazás alá bocsátani, hanem azt hogy „azt a két egyént, ki * legtöbb szauazatot kapta"! A töruényhozóról nem is lehet feltételezni azt a köuetkezetlenséget, hogy az első szauazásnál (alapszauazás) felállított eluet a pótszauazás tekintetében megtörje, amire ualóban nem is uolt, illetue lehetett semmi oka. De mindezeket az indokokat nem is tekintue, csupán a gyakorlatban lehető egy esetet uéue, azonnal kitűnik az Ezang. Lap helytelen álláspontja.
