Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)
1918-05-25 / 21. szám
XIV. év. Budapest, 1918. május 25. 21. szám. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illet© mindennemű póstai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetlege reklamáció is la lap tulajdonosához; Noszkó István lelkészhez Rák«skereszi«?ra {Pest megye) küléetii®. ES m FELELŐS SZERKESZTŐ ES LAPTULA.TDOXOS: NOSZKÓ ISTVÁN ráfewkeresztúri lelk-rs/.. Helyettes szerkesztő: (TIARCSEK JÁNOS bpesti vallástanár. Ké.MÜ.VKATAltSAK : l Seholtz Ödön DP . Varsányi Mátyás Blatniczky Pál ágí'alvi esperpis-lelkés/. lmdai 11. lelkész. ciuketai lelkész. Megjelenik hetenként epv iven A !ap ára: Egész-évre 2© K Félévre Ii K Egy«« szám ára 59 ) Hiidfefcfc-aek es pályázatok aifi: •ÍSg'jte oldal . 4o 8 Állandó hirdafíseii ineserycies sz>. riat TARTAEiOMlKiSUSKi-í : VEZÉRCIKK: Az nj kultuszminiszter. — TÁRCA. Pünkösd ünnepén. Csengey Gusztáu. — Ny üt felelet néhány magánlevélre. Duszik Lajos. - A kutker Társaság tagjaihoz. Hurtay György. — Széljeggzeíeh. — Belélet — Pályázatok és hirdetések. Az uj kultuszminiszter. Az ujounan megalakult üJekerle minisztériumnak uj uallás és közoktatásügyi minisztere uan. Gróf Apponyi Albert, aki az 1848. XX. te. fokozatos uégrehajtásáról szóló töruényjauaslatot benyújtotta, az uj kormányban nem uáilalt tárcát s buesut mondott annak a tárcának, amelyet pedig annyi lelkesedéssel s hozzáértéssel képuiselt. — A magyarhoni proíesiáus egyházak uegyes érzelmekkel uoltak Gróf Apponyi Albert miniszterrel szemben. Sajnos a legtöbbször nem azért, mert egyes teruei uagy intézkedései keduezőknek auagy keduező'leneknek látszottak a mi részünkre, hanem tisztán politikai pártállásból Ítélték meg azokat. Mi, akik a politikától táuol állunk s azzal, pláne pártpolitikai szempontból foglalkozni nem akarunk s mindig is tiltakoztunk az ellen, ha olyan törekuést láttunk, amely egyházi közéletünkbe a politikát s mig inkább, a mely a pártpolitikát behozni akarta, soha sem Ítéltük meg gróf Apponyit ebből a szempontból. Ha felszólaltunk ellene, tettük azt azon íéues felfogásért, amellyel az 1848. XX. te.-ből kifolyólag a gazdag s állami jauakban dúslakodó egyházakat és iskolákat támogatta; tettük azt azon különös intézkedéseért, a mellyel a róm. kath. szerzetes-tanitókat a többi tanitók rouására a töruényben is megkülönböztette s uégül azért, mert a felekezeti tanitókat az állami tanitókkal egyenlő fizetésüekké nem tette. Gróf Apponyi Albert elhagyta a miniszteri széket anélkül, hogy az 1848. XX. te. fokozatos uégrehajtására szóló terueit megualósitotta uolna, anélkül, hogy a theologiai fakultást nekünk megadta uolna, s hogy sokszor felpanaszolt sérelmeinket oruosolta uolna, ugy hogy az uj minisztert: Gró] Ziehy Jánost ugyan azon kérelmeinkkel, ugyanazon kiuánságamkkal, töruényes köueteléseinkkel üduözölhetjük csupán. Ugy tudjuk, hogy Gróf Zichy János elődjének örökét a maga teljességében átuette, s ugy a katholikus autonómiára, mint az 1848. XX. tc. fokozatos uégrehajtására uonatkozó jauaslatokat is magáéuá tette. Kérjük őt azonban arra is, hogy a mit elődje megtenni elmulasztott, tegye meg azt ő egyházunkkal, annak tanitói karáual szemben nyújtson módot arra is, hogy a theol. fakultás felállítására uonatkozó s félbemaradt tárgyalások fonala újból feluéttessék s tegye komoly megfontolás tárgyáuá azon töruényes óhajainkat, kérelmeinket, amelyeket egyetemes egyházunk az 1848. XX. te. uégrehajtására uonatkozólag előterjesztett. De hogy ezt megtehesse, kell hogy maga mellé olyan államtitkári keressen, áki ezen mi dolgainkat érti. A ki nem a politikus, főleg pártpolitikus szeméuel, hanem az egyenlőség és uiszonosság, a kultura szeméuel látja az ügyeket, ismeri egyházunknak jogos érdekéit, tudja, hogy eddig mellőzött, de a haza és annak kulturája iránt kötelességét mindenkor hűen teljesitő, erejét meghaladó egyházunk touább mostoha gyermeke a magyar államnak nem maradhat. Amióta Zsilinszky Mihály uíán a most oly hirtelen elhunyt Molnár Viktor államtitkári állását elhagyta, azóta euangeiikus államtitkár a uallás és közoktatásügyi minisztériumban nem uolt. Ezt kérő szauunk elhangzott a pusztában. Most hogy újból uan alkalmunk ezen 'kiuánsngunkkal előállani, teljes tisztelettel megtesszük azt újból: neueztessen ki Magyarország uj uallás- és közoktatásügyi minisztere euangeiikus uallás u államtitkárt. Talán eluárhaíjuk azt, hogy becsüljék meg már egyszer újból a mi egyházunkat is, megtehetik azt a református testuérek sérelme nélkül, mert hissen közíudomásu, hogy a második államtitkár ma is a református egyház tagja.