Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)
1918-05-18 / 20. szám
156 elégettetésének és a szent Bertalan éjszakának történetét. Mi euangelikus egyházunk neuében örömmel üduözölhetjük az Isten országa ezen uj munkásait, kik a szeretet alapjára helyezkedue egyházunkkal szemben Krisztus szolgáihoz méltóan kiuánnak uiselkedni. Sziuből kiuánhatunk sikert önzetlen és buzgó működésükhöz. A kereszt jegyében folyik minden keresztyén egyház teuékenysége és mégis hány eeelesia militans ellene mond ennek! A felekezeti torzsalkodások, a reuerzális hajszának találóbb képét nem tudnám adni annál a közös keresztnél, melyet egy orosz és magyar katona sirja között a köuetkező felirattal láttam: lm Leben Feind im Tode uereint. Széljegyzetek. Mi mikor szólhatunk? Egyházi* lapok uannak előttem. Az egyikben ezt oluasom': „helyet, teret, szerepet kérünk a magyar közuéleményben. Helyet a katholikusok számára, fí katholieizmus tud mindig modern lenni, mi nem uagyunk elauult uilágok múmiái, müueletlen emberek képuiselői. A katholieizmus csakugyan mindig uj, a régi dómok Európában most is tömue uannak, müuelt emberekkel ugy, mint müueletlenekkel és ha nyugatra előbb kértek helyet a közuéleményben a katholikusok, Magyarországon csak későbben, ebből nem köuetkezik más, csak hogy többet fog kelleni most tennünk, ehhez uan kedu bennünk".Most egy másik lapra esik tekintetem. Ez református megnyilatkozás : „A közelmúltban . . . öruendetes lépéseket tettünk, — olyan lépéseket, melyekre néhány éutized mulua már ugy tekintünk uissza, mint az uj epocha kezdetét jelző határköuekre. A sajtóegyesület, • az országos konferenciák, egyesületi élet, lapok, folyóiratok stb. mind azt a lendületet jelzik, mellyel a modernizálódás munkája folyik .... fíki nem relatiue, hanem objektiu szemmel nézi a dolgokat, az meg fogja látni, hogy néhány éu óta állandóan fokozódó sebességgel futunk előre, hogy már tul uagyunk azon a halálos szélcsenden, mely a pátens küzdelemtől a század uégéig reánk nehezedett s mely a reformáció óta egyházunk életének legkritikusabb szakát képezte." Nem fog el eloluasásuk után a kicsinyes féltékenység, gyáua irigység. Csak azt szeretném tudni, mi mikor szólhatunk ilyen biztos öntudattal? Most még nem, de hiszem, fogunk tudni. Van itt is ébredés, uan tetrekészség, jönni fo1918 gunk s a küzdelemben egy bástyát mi is uállalunk. . . . Tanulságos számok. A háború hatása természetesen a németországi egyházi állapotokon is meglátszik, fiz alább köuetkező számok Berlinre és Brandenburgra 1916-ra uonatkoznak. fí kilépések az utóbbi időben nagyon prózai okoknál fogua is (szén, husdrágaság stb.) emelkedőben uannak. A „kilépési mozgalmat" lezáró 1914-ben 14.506 uolt a szám, mely 1915-ben 1039-re csökkent, 1916-ban 2299-re emelkedett. Ezek. közül 36 lett katholikus; 41 zsidó (leginkább házassági okokból), 96 különböző ker. közösségek tagja lett. A többi egyszerűen a uégső köuetkezményét uonta le a kilépés által egyház és uallástalan állapotnak. Áttértek az euangélikus egyházba 1323-an (az előző éuben 1456) Ebből kath. uolt 752, zsidó 158, ker. közösségekből ualó 47, felekezeten kiuüli és nem ker. 366. fi születések száma természetesen rohamosan sülied: 1914-ben 103.112 uolt, 1915-ben 92.561. 1916-ban pedig csak 68.132. A csökkenésben Berlinnek uan nagy része. A konfirmáltak száma emelkedőben uan, az eskeíések alaposan fogynak, az uruaesoráual élők száma is ^padóban, csupán a beteg uruacsorások száma emelkédik. A rideg statisztikai adatokból az egyház megfelelő feladataira uonnak köuetkeztetést. A mi statisztikai adatainkat is tanulmányozni kellene, de nem azért, hogy ualamelyik esperességi jegyzőkönyu mellékleteként kerüljön a feledésbe, hanem azért, hogy megfelelő ellenrendszabályokat léptessünk életbe és szükséges feladatokat oldjunk meg. A sajtókérdéshez szól hozzá az Egyházi Életben Czipott Qéza testuér s Báró Solymosy ur cikkéből idézue kifogásolja azt, hogy a cikkiró hibának jelenti ki, „hogy csak a dunántuli kerületben és nem az egyetemes magyarhoni eu. egyház kebelében folyik a gyűjtés". Természetes, „hogy az nem a dunántuli egyházkerület hibája" ezt a cikkiró nem is állitotta, sőt ez dicséretére uálik a dunántuli kerületnek, de az a hiba cikkiró szerint, hogy csak ott történt e tekintetben ualami. De hiba az is, hogy a Dunántuliak ezt a dolgot kerületi és nem egyetemes ügynek tekintik s a nyomdát Győrött uagy Sopronban teruezik. Nagyon kérjük őket, hogy tekintsenek el ettől a terűtől s csatlakozzanak a nemes Báróhoz, liogy ez ügy egyetemessé lehessen s nyomdánk a központban: Budapesten legyen. Még egg női pálya. Szomorúság csak elgondolni is, hogy hány szép, ifjú, egészséges leány marad és héruad el pártában, mert ualaEV ANGELIKUS OH ALL O