Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-04-28 / 17. szám

1918 A gyűlölet hangja. Lapunk 15. számában „Tettre Jel 1" eim alatt megemlékeztünk az Euangélikus Lap sajtóakei­ójáról. Az elismerés, az önzetlen jóindulat uolt megemlékezésünk alapérzelme; ilyen hagnemben beszéltünk róla egymás , között is. Mi tudunk örülni annak, ha euangelikus emberek egy uj, életreualó alkotás mellett gyülekeznek. Amiért az „Egyensúlyért" e. cikk kesergett és amiért lelkesedett, azért keseregtünk, lelke­sedtünk mi is. Oluassa el bárki e tárgyban ho­zott cikkeinket, megjegyzéseinket, az megtalálja, hogy mi a sajtóakciót se „haluaszületett ideának" (Eu. Lap 9. sz.) se „uizbe esett" (Eu. Lap 17. sz.) mozgolódásnak nem láttuk és nem minősítettük, sőt nagyon is fontosnak, életbeuágónak láttuk és látjuk most is. Azt is kétségtelen örömmel lát­nánk, ha a folytonos „liberájis, antiklerikalis" jelszauak már megunt hangoztatása helyett posi­tiu formában, gyakorlati célú alkotásokban mu­tatnánk : kik és mik uagyunk, mi a célúnk, uagy legalább azt, mi a liberalizmusunk, antiklerika­lismusunk? fl mi uallásunk nem az örökös pro­testáció, grauamen-hangoztatás, haném az euan­geliumból táplálkozó hitteljes munka. Ebben a munkában elég uolt elődeinknek a biblia, az énekes könyu, nekünk azonban már modernebb eszközökre is szükségünk uan. Ezért uolna szükségünk sajtóra. Azt mondta az Eu. Lap 14. számában: „aki uallásos iratokat akar, aki sajtóügyünk fellendí­tését sziuén hordja,- aki euangelikus napilapért lelkesedik, akinek a magyar theologiai tudomány behatóbb ápolása a sziuén fekszik, aki egyhá­zunkat uersenyképesnek akarja a létért ualó küzdelemben megtartani, aki fontosnak tartja, hogy más egyházakkal szemben eddigi egyen­súlyi helyzetünket megőrizzük .... az hozzon ualami áldozatot." . . . Ez a komoly hang szólt mindenkinek, átuet­tük és touább adtuk, mert a m' hangunk is. Meg akartuk érteni a szép és komoly felhi­uást és ezen laptársunk borzasztóan felháboro­dott. Tombol és dühöng a lap 16. számában. Ugyan miért? Hát ezt bizony mi nem tudtuk kiuenni belőle. Azt látjuk, hogy a mi cikkünket nagyon rossz keduében oluasta, mert olyan in­dító okokat gondol ki, amelyek bizony eszünkben se uoltak, s amiket neki is csak a rossz lelkiis­meret sugallt. Nem közöljük a replikázást, a ueszekedő. átkiabáló hang miatt. Sajnálattal látjuk egyházi sajtónkban ezt a tónust. Egy egyházban uolnánk és talán ualami kis keresztyénség is lehetne bennünk. Csak azt kérjük: oluassa el mindenki a mi sajtó-üggyel kapcsolatos cikkeinket, jegyzetein­ket, tudósításainkat és a laptárs e nemű megnyi­latkozásait szintén, és azután ítéljen, Uöuetkez­tessen szándékokra és érzelmekre! Mi nyugod­tan uárjuk a döntést. Természetes a történtek után, hogy abból az alkotásból, amelyet ilyen őrületes furor és el­uakult szenuedély alapoz meg, mi nem kérünk és nem is sokat bízunk benne. Ezt — mint euan­gelikusok — szomorúan állapítjuk meg. fl Máriauitekról. (Los uon Rom orosz-lengyel földön.) Irta : DZURÁNIJI DEZSŐ. 11. I. Krisztus az egyház feje. „És ugyanő megtartója a testnek. Krisztus szerette az egyházat és önmagát adta azért, hogy megszentelje, megtisztituán a uiznek fürdő­jéuel az ige által. Hogy majd önmaga elibe ál­litua dicsőségben az egyházat, ugy hogy azon ne legyen szeplő, uagy sömörgözés uagy ualami afféle; hanem hogy legyen szent és fedhetetlen." Ef, V. 23—27. Egy embernek sincs joga magát « az egyház fejének neuezni, mert más fundamen­tumot senki sem uethet azon kiuül a mely uette­tett, mely a jézus Krisztus. 1. Kor. III. 11. Krisz­tus a kőszikla l. Kor. X. 4. Krisztus a szegeletkő, kiben az egész épület szép renddel rakattatuán neuekedik szent templommá az Urban. Ef. II. 20, 21. fí ki nem Krisztusra épít, hanem egy emberre, hasonlatos ahhoz, ki házát homokra építette .... Máté Vll. 26—27. 11. A Krisztussal ualó közösség Szükséges. Mikép a test holt fej nélkül, ugy meghalt az egyház szellemileg a Krisztussal ualó közösség nélkül. Tanituányainak mondá: maradjatok én bennem és én is ti bennetek .... miképen a szőllőuessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanem ha a szőlőtőkén marad, akkoron ti sem hanemha bennem maradtok. Ha ualaki nem ma­rad én bennem kiuettetik mint a szőllőuessző és megszárad és tűzre uettetik és megégetik. ]án. XV. 4—6. A Krisztussal ualó közösségbe a uiz fürdő-. jéuel jutunk az Ige által. (Ef. V. 26). Ez a kereszt­ség sakramentuma. A Krisztussal ualó közösség megújítására, erősítésére szolgálnak a többi sak­ramentumok, melyek között a legszentebb és a leglényegesebb az Ur testének és uérének szent­sége, melyről azt mondja az Üduözitő: A ki eszi az én testemet és issza az én uéremet az én bennem lakozik és én is abban. A miként el-

Next

/
Thumbnails
Contents