Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-04-21 / 16. szám

1918 EVANGELIKUS ÓRÁLLÓ .127 beteget az uruacsora szó puszta kiejtésére halálfélelem fogja el. Beszél a szocialistákkal ualó küzdelemről. Érdekes tapasztalata, hogy az öszszes nemzetiségbeliek között a tótok legjártasabbak a bibliában. Jáuor János (Inf. Diu. 35.) „Lelkipásztorkodás a fronton" címen értekezett. A uallásosság nagyobb mértékben uan meg a fronton, mintsem gondolnók. Tapasztalata, hogy a leguallásosabb katona a leguitézebb is. Nagy tömegeknek az ellenség szine előtt nem lehet istentiszteletet tartani. Építőbb is századonkint, zászlóaljanként fölkeresni az embereket. Előadó március hauában 91 istentiszteletet tartott. Legelhanyagoltabb része a hadseregnek a tüzérség, akiknek külön tábori lelkészük nincs, akiket nem az ezred, sem a hadosztály lelkész kellőleg nem gondoz. Rendesen küldöttségileg uannak képuiselue felekezeti külömbség nélkül. Ez római felfogás szerint jó lehet, de a prot. szellemnek semmiképpen meg nem felel. Ezeket is állásaikban kell fölkeresni. Istentisztelet után az emberek ügyes-bajos dolgaik felől kikérdezendők. Ne legyen a tábori pap cs^k prédikáló gép, hanem katonáinak ügyuédje is. A sebesülésekről, halálesetekről az illetékes lelkész utján a hozzátartozók azonnal értesitendők. Varga Antal (Reserue Spital Troppau in Sacila) a missziói ellátásról beszélt. Tárgya sok tekintetben érintette az" első előadás tárgykörét. Nagyon sok szóruány kórháza uan, ahouá hauonként legfeljebb egyszer juthat. Ezeken a helyeken megbizható ápolók, uagy ápolónők képuiselik, akiknek utján a betegekkel állandóan érintkezik. Mindnyájunk sziuéből fakadt az a panasza, hogy egyházaink buzgalma a uallásos iratok küldése terén alaposan megcsappant. Dicséretes kiuételként emliti Dr. Schmidt pozsonyuárosi esperest, aki német nyeluü építő iratokkal bőuen ellátta. Talán használok kollegáimnak, ha előadó által megneuezett eimeket, ahonnan legalább uilági iratokat küldenek, kiirom. a) -Vörös Kereszt Egyl. Kórházi bizottsága sebesült katonák részere küld oluasmányokat. b) Vörös Ker. Egyl. szeretetadomány Bizottsága (V. Nagykorona u. 13.) kölesönkönyutárt küld a harcoló csapatoknak. flzonkiuül e) M. Uörös Her. Egyl. Katonai osztálya és d) Földmiuelési min. népkönyutára is küld könyueket és iratokat. ~ Vass Antal (Inf. Reg. 39.) a hatonaotthonokról beszélt. A háborúban lett ismeretessé. Rendeltetése még ma is homályos. Katonai szellemi szórakozó hely akarna lenni. De factö rendesen kantinná lesz. A uezetést rendszerint a lelkészre bizzák. Legyen a lelkész szellemi irányitója, de ne sülyedjen markotányossá. Népszerű előadások tartassanak. Készítsük elő a katonákat az elfeledett honi munkákra és kötelességekre. Törteli Lajos (Inf. Diu. 17.) előadása a „Katonatemetők"-ről fejezte be a napot. Mondaniualóját kilenc pontban foglalta össze: a temető gondozása az ott működő legmagasabb katonai parancsnokság kötelessége. A temető komplett terület legyen, b. Abszurdum a katonáknak uallások szerinti csoportosítása, mert a különböző felekezetűek hősiességéről hamis képet adhat. e. Háromféle sir uan: egyes, sorozatos és tömegsír. Előbbi kettőből exhumálható a halott. Tisztek, altisztek, uitézségi érmesek parancs szerint külön sirba teendők. Ezért sírok előre ásandók. d. Fontos a halott azonosságának megállapítása miatt a fejfa és irás tartóssága (fehér olajfesték), é. Sírhalmok, hacsak lehetséges ualami ráescsal körülueendők. Különös gond fordítandó oly sírokra, ahol az exhumáltatás lehetősége meguan. f. Legfontosabb a temetőtérképek megrajzolása, fí halottat esak igy lehet megtalálni (Előadó néhány precízen megrajzolt térképet mutat be), g. fí hiuek a háború elmultáual figyelmeztetendők, hogy siessenek az exhumáltatással. fl kiuzsoráztatás elkerülése uégett legjobb uolna, ha az exhámáltatásokat majdan az állam uenné a kezébe. h. A hozzátartozók némi megnyugtatására szolgál, ha tudják, hogy hol fekszik a halott. Ezért, ahol lehet jó, ha fényképek készülnek a sírokról. i., Minden halottról a temető sírjai sorszámainak feltüntetéséuel pontos jegyzék uezetendő. Az élénk eszmecseréktől kísért előadások a késő esti órákban értek uéget. Igy sajnos nem jutott idő egynéhány igen fontos kérdés megbeszélésére. Sötét éjjel oszlottunk szét ki-ki esapatjához. Sz. R. A Magyarhoni Euangelikus E>elkész~ egyesület pénztárába március hó folyamán a köuetkező tagok dijai folytak be: 1915—1917-re: Magyary Miklós Kapoles, 1917-re: Szlabey Mátyás Bártfa, Balczó Lajos Ozdin. 1917—1918-ra: Lic. Daxer Henrik Bazin. 1918-ra: Laczkó jános Kisesalomja, Raab Károly Körmöezbánya, Kuchta Lajos Berencsfalu, Szilárd jános Domony, dr. Szláuik Mátyás Eperjes, Szuchouszky Lajos Czegléd, Geduly Lajos Újpest, dr. Csinos Albin Rákoskeresztúr, Lábossá Lajos Debreezen, Csengődi Lajos Budapest, Nandrássy Elek táb. leik. Danielisz Rjbert táb. léik., Adamouits Sándor Budapest, Wede Endre Budapest, Faluai Jenő Kecskemét, Szirotka Girsztáu Pilis, Komlóuszky Ferenez Szaruas, janoska György Liptószentmiklós, Kozlay József Pazdics, Boczkó Gyula Jolsuatapoleza, Hönseh Ede Izsákfalua. 1918—1919-re : Kallath Károly Szepestótfalu, 1918—1920-ra: Köuesi Béla Csákuár. Breznóbánya 1918 éui április hó 2-án Vitális Gyula egyesületi pénztáros.