Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)

1917-03-17 / 11. szám

1M7 85 jectivttással igyekezzünk föltárni és buzdítani arra, hogy azoknak megszüntetésén, törhetetlen energiával fáradni kötelességések ismerje egyházunk minden hü fia, egyházi és világi tagja egyaránt 1 A ryülehezési és egyesülési jog, 1715: 31. t. c. stb. a sajtószabadság, (1848: 18. t. e. 1901: 27. t. e. stb.) a nemzetiségi egyenjogúság, (1868: 44. t. e.) a honvédelmi kötelezettség, (1715: 6. t. e. 1741: 53. t. e. 1848; 22 t. e. 1867 12. t. e. stb.) a tábori lelkészekről, (1848 XX. t. e. 5. §. 1868 53. t. e. 21 §. Egyetemes közgyűlési jegyzőkönyvek: 1900 121. p. 1901 101. p. 1902 94. p. stb. Prot Egyház és isk. Lap 19-ik és 1902. 21-ik sz. „Organische Bestimmungen für die Militärseelsorge." „Dienstvorschrift für die Militärseelsorge.") a végrehajtási eljárás, (1891 60. t. e.) a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezése, (1877 XX. t. e.) az örökbefogadás, u. a. stb. a vagyontalanok jogvédelme, (1868 53 t. e. 1893 és 1907 17 t. e.) a napszámosok adómentessége, (1883 10. t. e.) az állami gyermekmenhelyek, (1901 8. t. e.) a közsegélyre szoruló 7 éven felüli gyermekek gondozása, (1901 21 t. e.) a kivándorlásról, (1903 4. t. e.) az uzsoráról, (1883 25. t. e.) a végrendelet, (1876 16. t. c.) a vasárnapi munkaszünet, (1891 13. t. c.) a büntető törvénykönyvnek a fiatal koruakra vonatkozó kiegészítéséről, (1908 36. t. e.) a fiatalkorúak bírósága, (1013 7. t. c.) a közveszélyes munkakerülőkről (1913 21 t. e.) stb. stb. mind olyan téma, melyek a ránk következő uj korszak küszöbén lelkészképzésünk katedráin helyet követelnek! ... A jelenidők nagy prófétái, az objeetiv tények harsogva kiáltják, hogy magukra maradna, sem a történeti sem a speeulativ theológia nem képesek többé az életre nevelni I Szociális megérzés nélkül karitativ intézményeket szervezni nem tudunk. Jogéleti képzettség nélkül érdekeinket meg nem óvhatjuk. Gazdasági, ipari, kereskedelmi, humánus szociális törvényhozásunk beható ismerete nélkül az egyhrzf Tr^adalmi szervezéshez, a belmisszióhoz, a cura pastorálishoz hozzá sem foghatunk! . . Tehát az egyház örök reformálása érdekében való, a gyakorlati theologia gyökeres reformja. Uilágos a közérdek parancsoló köuetelménye. Ha jó a teru, igyekezzünk azt valósítani mindenütt. Ha jobbat adnak mások, vegyük annak hasznát a magunk javára. De viszont, az uniformizálás gondolatát^ őrizkedjünk jobban, mint a tűztől. E meggyőződéstől áthatva kérem, méltóztassék megnyugtató tudomásul venni, hogy a beimisszió rendszeres tanitása az eperjesi theologián, a föntebb jelzett anyagbeosztással, a reformátió jubileumi évében kezdetét veszi; — és méltóztassék egész erkölcsi erejének latba vetésével, a nélkülözhetetlenül szükséges kézikönyv kiadását lehetővé tenni! Mélyen tisztelt Lelkész Értekezlet! A nagy évforduló előestéjén éreznünk kell mindnyájunknak, hogy a reformátió négyszáz éves jubileumi ünnepén, mi, a reformátió népe mérlegre tétetünk. ]aj nekünk, ha azon a mérlegen könnyüknek találtatunk! Szántsunk hát uj ugart. (]er. 4. 3.) Már most vessünk az igazságra; (Hós. 10.) hogy a béke idején, arathassunk majd kegyelem szerint. Keressük az Urat, mignem eljő, hogy termékenyítő esőt adjon nekünk és — előhaladást! Eperjes 1916. nov, 5. Draskóezy Lajos. BEFELE T. Epilógus. A Prónay kontra Tisza nyilatkozatból kifolyólag szerkesztő ur szives volt velünk közölni, hogy Prónay Dezső báró egyetemes felügyelő ur Őméltósága, különös tekintettel szerény kérdésem névtelenségére, nem szándékozik nyilatkozni. Azt azonban sejteni engedi, hogy Tiszáról tett ítéletét magánvéleménynek minősiti. Minthogy hozzám csak most jutott el ez a közlemény, nem tehettem rá előbb észrevételt. Hogy nevemet ki nem irtam, az a feltett kérdés közérdekű voltán nem változtat, fiz azonban bizonyos, hogy Prónay báró Őméltóságának e cimen joga van a hallgatásra. Megnyugszom abban, hogy a közvélemény nem fedezi a báró ur magánvéleményét s azt ő is tudomásul uette. A véleményekben való eltérés azonban nem uáltoztat Prónay báró Őméltósága személyes és közhasznú szereplése iránt érzett tiszteletemen sem. A kérdés feltevéséből tehát a nagybörzsönyi Ítélőszék helytelen kombinációkat uont le. De hát az ebből él s ebből fenegyerekeskidik. „A nagy ha;tóuadászat" eimü hatásvadászó cikk és a „nemes vad" célzatos védelmezése tehát a komoly embereket nem hódítja még az Euang. Lap táborába. Ha az Őrálló tiszles táborából a közélet szereplőihez kérdést intéznek, nem egyéni és személyesktdős célzattal, hanem a közérdek szolgálatában teszik azt. Bizonyos vagyok benne, hogy most is aki támadni látszott, jobban tiszteli Prónay bárót, mint aki védelmére rohant. S. B. Signum £>audis lelkésznek. Baráth Károly, tart tábori lelkész, „az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálatai elismeré-