Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)
1917-03-03 / 9. szám
68 az egyéni jólét alteroisztikus felfogását, mely mint emlitettük, az egyéni szabadságok egy részének önzetlen feladását is megköveteli. Ez a belmisszió, ez a szocializmus, mely ilyen irányelvet hirdet, azt hisszük, sem az államot alkotó nemzet egyetlen egy társadalmi osztálya, sem a lelkészi har bármely theologiai irányzathoz tartozó, egyetlen egy tagja előtt sem lehet ellenszenves. Uiszont, meggyőződésünk teljes erejével hangsúlyozzak, hogy egyedül a beimisszió lehet csah az a felekezeti szociális orgánum, mely soha összeütközésbe nem kerül az állami szocializmus intentióival, mely az állam souuerain-itását támadni nem fogja sohasem, mert a magyar evangelikus belmisszió, a maga szociális tevékenységével soha nem akar evangelikus szociális pártot, protestáns eentrumot;szervezni; nem akar lázitó beszédekkel tömegeket nyerni; nem akarja az államférfi, a nemzetgazdász, a bankár, a gyáros, a művész, a gyárimunkás, a napszámos, a földművelő érdekköreit közvetlenül szabályozni, nem akar az evangéliumból szociális manifestumokat szerkeszteni- — hanem cselekszi azt az egyet, a mi a szükséges dolog: odauiszi az euangeliomot mindenhová, mindenkihez, és föltárja benne mindenki számára azokat az értékeket, a melyek nem valami csodás árkánumok, hanem igen is azok a hajtó, inditó, vagy fékező, esillapitó erkölcsi erők, a melyeknek harmonikus hatása nélkül egészséges életfejlődés el nem képzelhető 1 Ez a belmissió, ez a szocializmus, mely ilyen irányelveket hirdet, diametraiis ellentétben áll a szociáldemokraták népet ámitó törekvéseivel éppen ugy, mint a róm. katholihusok keresztyén szocializmusával, melynek jellemzésére elég lesz Uhlhorn után idézni a következőket: ,,A róm. katholicizmus szociális hatalma azon a napon fog kibontakozni, a mikor a modern állam össze omlik. Ugyan az a harangszó, mely a modern állam halála óráját hirdeti adja tudtul a világnak a kath. népszabadság születése percét!". . . Tiszta, viiágos dolog, hogy mi ebből a népszabadságból nem kérünk, mert nagyon jól tudjuk, hogy ugy a szociáldemokrácia, mint a róm. kath. ker. szocializmus kérlelhetetlen ellensége a nemzeti államnak és a protestantizmusnak egyaránt. Ellenben lélekemelő dolog rámutatni arra, hogy a magyar ev. belmissziónak eseményei teljesen bele illenek hazánk törvényhozásának organizmusába, teljesen megfelelnek Magyarország törvényhozása — eddig érvényesülő nemes szellemének. De viszont egyrészt: éppen ez a tény szo 1 oázisul arra, hogy meglevő és alkotandó szociális intézményeink támogatását az államtól megkövetelhessük, — másrészt: ugyan csak ez 1Ü7 az örvendetes tapasztalati tény magyarázza, indokolja, hogy belmissziői munkánk érdekében föltétlenül szükséges a magyar szociális törvényhozás munkájának ismertetése közoktatásunk minden fokozatán, de legkivált a tanitóképezdékben és az elemi iskolák növendékei közt! Meggyőződésem az, hogy ezen az uton, az itt érintett irányelvek betartásával a magyar ev. belmisszió: az emberi boldogulásnak és előrehaladásnak, a valláserkölcsi élet fellendülésének, sőt az igazi hazaszeretet ápolásának is egyik leghatalmasabb tényezőjévé változik nálunk is, éppen ugy, mint annak bizonyult az német hittestvéreinknek egyházi és állami életében egyaránt. Hogyan, miképpen valósitható ez az ismertetés ? E kérdésre esak egy a felelet. Legjobb módszer mindig a tanitó egyénisége. Azonban a közegyház valamelyik szervének föltétlenül gondoskodnia kell a megfelelő tanitási anyagok magában foglaló kézi könyvnek kiadásáról. Theologiánk részéről, a tiszai egyházkerület közgyűléséhez fölterjesztett, a kerületi lelkészértekezlet által is elfogadott, harmadfél nyomtatott ivre terjedő memorandumunkban megkiséreltem a beimissziói tanitási anyag összeállítását. Ennek a memorandumnak egyik fejezete jelen felolvasásom is. A mennyiben igénytelen munkálatomnak, kilátásba helyezett közzététele még további akadályokba ütköznék, s a mennyiben az előadottak után, azt a m. t. Szerkesztő Ur közérdekűnek tartaná, a magam részéről készséggel állok rendelkezésére, ha ez irányben becses Lapjának hasábjain megfelelő teret nyújtani hajlandó részemre. (Folytatjuk.) B E rü É t E T. Halálozás, troth Márton az iglói ág, h. ev. főgimnázium ny. tanára 1917. évi február 25-én Iglón életének 76-ik évében, hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. Roth Márton 39 esztendeig szolgálta hü kötelességérzettel, önfeláldozó kitartással és lelkes buzgósággal az iglói ev. főgimnáziumban a magyar kultura érdekeit. Lelkének idealizmusa, végtelen türelem és atyai szeretet jellemezték áldásos, hosszú tanári munkáját. Tanítványainak százai áldják emlékét, fi hála, az elismerés, a szeretet koszorúja övezik nevét az iglói ev. főgimnázium annaleseiben. Tetemeit febr. 28-án d. u. fél 3 órakor kisérték ki örök nyugvó helyére. Nyugodjék békében 1 Emléke legyen áldott! EVANGELI KUS ÖRÁJ LLO
