Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)

1917-12-22 / 51. szám

416 EVANGEL1KUS ŐRÁLLÓ P. o. milyen esetem volt csak a napokban is! Igazán elszomorító ás aggodalomra ád okot. Vegyes házasságban élő családból jelent meg a fiatal asszony egyházi adóját kifizetendő. Az apa ref., az anya és fiatal férjes lánya eu.-sok. Ugy az apának, mint az anyának külön-külön állami egyenesadójának összege : 7 kor. 58 fill. — Már most a két nő, összeszámítva minden egyházi járulékot, fizetett: 60 kor. 14 fill. — Ezzel szem­ben a ref. apa fizet egyházi adót összesen : 7 H. 26 fillért. Már most tessék ehhez szólni! A fiatal assszony szinte sirva panaszkodott: „Tisztelendő Ur kérem az édes apám azt mondotta, ha ennyit kell itt minálunk fizetni, akkor térjünk át a ref. vallásra"! Bizony, ha nem gondoskodunk hiveink könnyítéséről, nehogy az apa folyton szemrehá­nyásokat tegyen, a családi békesség okáért el­hagyják hitüket! Sajnos ez igy van! A tünetek már jelentkeznek, nekünk kell ezeket eloszlatni! Itt az idő ! Annyit kell szükséglet eimen kérni, hogy gyülekezeteink 20 %'OS adónát többet sohase legyenek megterhelne, mert ha nem sietünk gyü­lekezeteink adózási terhének csökkentésére, meg­lássuk, hogy baj lesz ! Azért szükségesnek tartom, hogy a Bizott­ság által a gyülekezetektől a szükségleti kimuta­tás bekéressék, és figyelembe véve a lelkész ajánlatát is, ugy állapítson meg ujabb segélyt, mely ujabb segély kell, hogy fedezetét megtalálja az 1848. XX. végrehajtásában. Mert p. o. miért kell az én gyülekezetem tagjainak 180—200 0; 0-os egyházi adót fizetnie? Holott velünk szemben a ref. atyafiak 10 u/o-os egyh. adót fizetnek!? Ez az a kirivó helyzet, a mely minket illetőleg nem fog jó eredményre ve­zetni. Egy szóval sem mondom, hogy hiveim nem áldozatkészek, de a mi sok, az már azután sok! Teljesen egyetértek Dr. Mikler Károly úrral, midőn e lap legutóbbi számában ezeket irja: „ . . .ha minden egyházi és iskolai szükségle­tet az állam viselne s a hivek semmivel sem já­rulnának afcokhoz . . . akkor a hivek körében az anyagi érdekeltség teljes hiánya miatt egyházi életünk iránt hova-tovább teljes közönyösség ha­rapódznék el . . . "! Igenis, én is állitom, hogy a teljes adómentesség nem lenne helyes, de hogy a jelenlegi súlyos állapoton javítani kell, ezt ugyancsak hangsúlyozom! flz adócsökkentési államsegélyt fel kell emelni és nem leszállítani, amint ezt egyházunk legutóbb is tette, mert egy­szer csak azt vesszük észre, hogy csak voltunk 1 Kérem a Bizottságot mindezekről el ne fe­ledkezzék, s hogy ezekről nem feledkezik el, csak akkor leszek megnyugtatva, ha az egyes gyüle­kezetektől szükségleteik kimutatását sürgősen bekéri. 1917 A fokozatos végrehajtás elvéhez én is csat­lakozom, de ennek áldóhatását érezzék a gyüle­kezetek is, sőt mindenek előtt ezek! „Vigyázzunk és józanok legyünk"! Nagybábony. (Somogym.) Bándy Miklós. A ref. jubileum megünneplése az egyes gyülekezetekben. IV. fl békéscsabai egyház hálás kegyelettel ünnepelte „nagytemplomjában a reformáció ki­magasló éufordulóját. Október 31-én délelőtt ifjúsági istenitisztelet volt, a melyen minden csabai iskola ev. ifjúsága megjelent. fl Rudolf főgimnázium ifjúsága délután ál­dozott kegyelettel Luther s a hitbuzgó ősök em­lékének. flz ünnep fénypontja Vidouszky Kálmán fg. vallástanár beszéde volt, melyben Luther fellépésének s a reformáció eredményének je­lentőségét fejtegette. Nagy hatást keltett Qalgóczy Margit Vili. o. t. alkalmi költeménye, továbbá Vidovszky László és Bella Qyula Vili. o. t. páros jelenete, valamint Rapos János Vili, o. t. felolva­sása. Záróul az énekkar a „Gályarabok énekét" énekelte. A katonák ünnepi istenitiszteletén Ui­dovszky Kálmán tart. táborilelkész mondott nagy­hatású beszédet. Lélekemelő ünnepet rendezett az egyház a református testvéregyházzal karöltue a négyszá­zados énforduló alkalmából. Nouember 11-én dél­után 7 4 órakor kezdődött az ünnepély Bruckner budapesti orgonaművész játékával. Dubois Th. Marsch Triumphe-jét adta elő hatalmas techni­kával, csodaszép akkordokat váltva ki az orgo­nán. Utána Noszedáné Bokor Carola operaéne­kesnő ragadta el a lelkeket, az egész templomot betöltő csengő mezzo-sopran hangjával, az elő­adott művészi ének fülbemászó melódiájával. Koppányi Qyula ref. lelkész az oltár előtt mon­reformáeiói és háborús vonatkozásokkal buzgó imát, ami után a 70 tagu vegyes kar adta elő Bach Erős várunk-ját, olyan tökéletes betanulás­sal, amilyen karéneket nem hallott a közönség Csabán soha. Jánossy flntal tiszta, tömör, zengő mély bassusán énekelte Mozart: Varázsfuvola c. dalmüvéből a Főpap imáját, a minek utolsó hang­jainál megjelent a szószéken Korén Pál eu. lelkész, s tartott hatalmas, megkapó szép gon­dolatokban bőuelkedő ünnepi beszédet, melyben tárgyilagosén, történeti igazságokra épitue fejte­gette a reformáció hatását az egyénre, a uallásra

Next

/
Thumbnails
Contents