Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)
1917-02-03 / 5. szám
ltl? EVÄTOEUKUS ŐBÁLLÓ IRODALOM. Mkäler theologiája. Zänker : Grundlinien der Theologie M. Kähler's. Gütersloh (Bertelsmann) 1915. 101 lap. A Schlatter-Lütgert-féle „Beiträge zur Förderung ehristl. Theologie" XVlll. évf. 5. füzete. Ára 2 márka. A halle-Tvittenbergi tudomány-egyetem theol. fakultásának nagyhirü positiv irányú theologusa volt, akinek emlékezetét elhunyta alkalmából mi hálás magyar tanítványai is felujitottuk. Legnevezetesebb müue „Wissensehaft der ehristl. Lehre" eimet visel és 3 kiadást ért, amelyet a hit által való megigazulás sarkalatos ev. prot. alapgondolatán épitette föl nagyszabású és eredeti hit-és erkölcstani rendszerét, Szerinte „a kereszt a ehristologia alapja és mértéke" s a kiengesztelés.rtana „a hit központi tárgya" mely őt éles ellentétbe helyezte az e ponton egyoldalúan szubjektív falfogást tanitó Ritsehl-féle moráltheologiával. Majd kimutatja a szerző Kahler élénk tevékeny szerepét abban a nagy vitában, amely a 90-es években a bibliai s a történeti Krisztus egymáshoz való viszonyáról folyt a német prot. időszaki sajtóban és az irodalomban, s a melyről koronként annak idejében e b. iapok régebbi évfolyamaiban mi is megemlékeztünk, Kahler igazi prófétai lélek volt a kathedrán és az irodalomban egyaránt, ki bizonyos következtetéseket előrelátott és értékük szerint mérlegelt. Uégül szerzőnk Kahler nagyszabású theol. rendszerének a világmisszióhoz Schleiermacherhez való viszonyát ismertette, amelynek és akinek minduégig hü és lelkes követője volt. Schleiermacherrel, az ujabb prot. theologia reformátorátorával közös gondolata a vallás önállósága, krisztologiai alapja s a vallásnak közösségi jellege iránti erős érzéke. Kahler, főleg Beysehlag halála után központja volt a hallei theologiának, kinek számos tanitványa van a pozitív irányú német theologusok és lelkészek köc_ü. Szerzőnk finom psyehol. virtouzitással uezeti be az olvasót Kahler hitének és gondolkozásának műhelyébe, amelyből oly termékeny gondolatok kerültek az ő müveiben napvilágra. Nagy tudását és mélységes hitét tekintue a XIX. század egyik legnagyobb német prot. theol. alakja, aki még ma is mindnyájunknak tanítómestere és ösztönző irányítója. Müve az ujabb rendszeres theologiának egyik legnagyobb alkotása, mely méltán a „theol. klasszikusok" között kér és foglalhat helyet. Egy ilyen nagy személyiségnek a lelki "világa máig is kiapadhatatlan forrásunk az ujabb rendszeres theologia tanulmányozásában. Sz. M. B E a É t E T. Elutasító uáiasz. fl Cultusministeriumbol az egyet, közgyűlés három rendű felterjesztésére érkezett elutasító válasz : a) az evang. lelkészek törvényszerű háborús segélyéről, b) az államsegélyt nem éluező felekezeti tanítók háborús segélyéről, e) a káplánkongrua felemeléséről, flz első kérdésben a legutóbbi egyetemes gyűlés határozata folytán felterjesztés ment a ministeriumhoz,amelyben a lelkészek részére is oly törvényhozásilag megszavazott háborús drágasági segély adassék, mint amilyent élueznek a tanárok és tanítók. A Cultusminister nem találta teljesíthetőnek ezt a kérelmet, amennyiben az erre fordítandó összeg az állami költségvetésben fedezettel nem bír. fl tavalyi háborús év folyamán a nehéz anyagi viszonyok között élő lelkészeknek nyújtott háborús segély a Hadsegélyző Hivatal révén ez évben is kiutalható lesz. A másik felterjesztés az államsegélyt nem éluező felek, tanítók háborús segélyezése tárgyában történt. Tudni való, hogy azon felekezeti tanítóink, akik eddig is fizetéskiegészitő államsegélyben részesültek, 1916 nov. 1-től egy évre 600 kor háborús segélyt élveztek az állam részéről. Vannak azonban olyan tanít ink, akik annak idején elutasították az államsegélyt, — az autonómia megóvása céljából — most elestek a fenti 600 kor. háborús segélytől is, mert az állam e segélyt esakzs a fizetézkiegészitést éluező tanítóknak adta meg. E tanítókat először az egyet, egyház akarta kárpótolni háborús segélylyel, de midőn erre fedezet nem volt, felterjesztette az ügyet a kérés teljesítése céljából a Cultusministerhez. fí Cultusminister azonban ezt a kérést sem találta teljesíthetőnek. A harmadik felterjesztés a káplán kongrua felemelési ügyében ment. A káplánok is nagyon sinylik a háborús drágaságot. Fizetésüknek 1000 koronára való kiegészítése anyagi existentiájukat semmiképen nem biztosítja. Az egyet, közgyűlés határozata értelmében arra kérték a Ministert, hogy e kápláni kongruát emelje fel. A., Minister e kérésre is elutasító választ adott. Amíg — úgymond — az.' 1912 évi káplán kongruáról szóló Xlll. t. c. fennáll,, a káplánkongrua átalány fel nem emelhető. Hajlandó azonban aMinister általában az eddig 40.000 koronában'megállapított se^édlelkészi kongruának nagyobb összegben való acíációjáról tárgyalni, ami esetleg több segédlelkész! állás kreálását teszi majd lehetővé, fí református egyház aránytalanul nagyobb káplánkongrua összeget élvez az államtól.